Az emberiség több égitesten élő fajjá válhat
A NASA Artemis-programjának köszönhetően az emberiség hamarosan két égitesten élő fajjá válhat, amennyiben sikerül megvalósítani a tervezett holdbázist. Azonban az űrben való dominancia tekintetében Kína is jelentős előrelépéseket tett, ami aggodalomra ad okot az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok régóta domináns szereplőnek számít a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folyamatosan tartózkodnak asztronauták, és a NASA robotizált űreszközei is jelentős munkát végeznek, például a Marson. Emellett a magánűripar is egyre nagyobb befolyásra tett szert az Egyesült Államokban. Az amerikai dominancia azonban most törékenynek tűnik, és a helyi döntéshozókat is nyugtalanítja a helyzet. Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás a világűrben is megfigyelhető, ahol az egyik legfőbb célpont a Hold.
A NASA Artemis-programja az Apollo-éra örökségét kívánja feléleszteni, és célja, hogy az Egyesült Államok ismét űrhajósokat juttasson a Holdra. A program keretében az első nem fehér személy és az első nő is elérheti a Holdat. A NASA-nak az a feladata, hogy megalapozza az állandó emberi jelenlétet a Holdon, és a helyi bázist felhasználva megkezdje az emberes marsi küldetéseket is. A program keretében jelentős űripari fejlesztések kezdődtek, amelyekbe a magánszektort is bevonták, és a teljes büdzsé a becslések alapján 2025-ig a 93 milliárd dollárt is elérheti.
Az Artemis-1 misszió 2022 novemberében indult, amelynek célja a Space Launch System (SLS) rakétarendszer és az Orion kapszula tesztelése volt. Az Orion sikeresen megkerülte a Holdat, majd a Csendes-óceánban landolt.
Kína is komoly előrelépéseket tett az űrben, és a szakértők szerint az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb hatalom Kína lehet. A Tienkung űrállomás kiemelkedő része az emberes űrprogramnak, és Kína már 2011-ben bejelentette, hogy saját űrállomást szeretne építeni. A Tienkung első modulját 2021 áprilisában bocsátották fel, és a fedélzeten már állandó jelleggel tartózkodnak tajkonauták.
A Csang-o holdprogram keretében a Csange-4 szonda Jutu-2 nevű egysége az első ember alkotta szerkezet lett, amely a Hold túlsó oldalán hajtott végre puha leszállást. Kína tervei között szerepel, hogy 2030-ig tajkonautákat küldene a Holdra, és Oroszországgal közösen saját holdbázist is felépítene.
Az amerikai döntéshozók aggodalommal figyelik a kínai sikereket, és a NASA-nál költségvetési válság alakult ki. A Mars Sample Return projekt veszélybe került, és az Artemis program ütemterve is csúszik. Az Artemis-2 lesz az első emberes repülés, míg az Artemis-3 keretében két űrhajós léphet a Hold felszínére.
Az Egyesült Államok és Kína mindkét fél igyekszik saját űrszövetséget kiépíteni, és az Artemis Accordsnak már több mint 30 tagja van világszerte. Kína célja, hogy 2045-re átvegye Amerikától a vezető pozíciót a világűrben.
A világűr gazdasági és katonai tényezővé vált, és a Hold lehet az első idegen égitest, ahol az emberek megtelepednek. A jövőben szükség lesz új szabályok kidolgozására, hogy a világűr ne váljon új konfliktusok forrásává. A világ országainak űrbéli tevékenysége átláthatóbban kellene működjön, különösen a feltörekvő Kínára vonatkozóan.