Minden negyedik magyart érint a probléma, ami miatt többszörösére nő a rák kockázata
A 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás szív-érrendszeri- és vesebetegségeket, valamint daganatos betegségeket is okozhat, amelyek megelőzésében és kezelésében az egészséges életmód és a szűrővizsgálatok kiemelt szerepet kapnak – hívták fel a figyelmet a Magyar Diabetes Társaság XXXII. Kongresszusán szakemberek.
Az elhízást a WHO és a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport már 1997-ben súlyos és krónikus betegségként azonosította, amely egyéni és társadalmi szinten is megelőzési és kezelési stratégiákat igényel. A túlsúly kialakulásának hátterében szociokulturális, környezeti, genetikai, életmódbeli és pszichológiai tényezők, valamint a bélrendszerünkben élő mikróbák is állhatnak. A World Obesity Atlas adatai szerint, míg 2020-ban 1,39 milliárd felnőtt küzdött túlsúllyal, addig 2035-re ez a szám várhatóan 1,77 milliárdra nő. Magyarország lakosságát tekintve az Európai Unió országai között a negyedik helyen áll a túlsúlyosok és elhízottak számát illetően.
Az elhízás több mint esztétikai probléma.
A túlsúly cukorbetegséget, magas vérnyomást, légzőszervi megbetegedéseket és daganatokat is okozhat. Az elhízás gyakran csupán esztétikai problémaként van kezelve, pedig krónikus betegségeket okozhat, amelyek évekkel rövidíthetik meg az élettartamot. Az elhízás kezelése összetett folyamat, amely diétát, életmódváltást, gyógyszeres kezelést és rendszeres szűrővizsgálatokat igényel. A villámfogyókúrák nem hoznak tartós eredményt, a fenntartható testtömeg-csökkenés nőknél naponta 1200 kcal, férfiaknál naponta 1500 kcal energiabevitellel érhető el – mondta Prof. Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke.
A cukorbetegség meglepő szövődménye
Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke szerint a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás jelentősen növeli a szív- és érrendszeri, az idült vesebetegség és a daganatos megbetegedések kockázatát. Egy friss országos kutatásban 50 ezer újonnan diagnosztizált és 600 ezer régóta ismert 2-es típusú cukorbeteg adatait hasonlították össze 7 millió nem cukorbeteg adataival. A kutatás eredményei szerint a cukorbetegeknél a daganatok kockázata 4,32-szeres, illetve 2,5-szeres volt. Különösen a hasnyálmirigy, a máj és a vese daganatainak kockázata volt magasabb (17-, 9-, illetve 7-szeres). A cukorbetegek között a daganatok előfordulása az elmúlt években nem változott, míg a nem cukorbetegeknél csökkenő tendenciát mutatott. A 2-es típusú diabétesz diagnózisa után fél éven belül érdemes rákszűrővizsgálatot kérni, különösen a nagy kockázatú daganattípusokra nézve, mivel a kezdeti stádiumban felfedezett elváltozások nagyobb eséllyel gyógyíthatók – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István.
A szakmai találkozón szó esett a készülő Nemzeti Diabétesz Stratégiáról is, amely meghatározó lesz az elhízás, a vesebetegség, a kardio-vaszkuláris és a daganatos betegségekben érintettek jövője szempontjából.