A járvány társadalmi hatásai és az oltási hajlandóság Magyarországon
A koronavírus-járvány társadalmi hatásait és az oltási hajlandóságot vizsgáló kutatások eredményeit ismertették a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A konferencián bemutatott tanulmányok rávilágítottak a városok és vidék, a különböző társadalmi csoportok és generációk eltérő megéléseire, valamint az oltásokkal kapcsolatos attitűdökre.
A pandémia során a nagyvárosok és a kis települések lakói különbözőképpen élték meg a járványt, és a halálozások aránya is eltérő volt a két területen. A kutatások szerint a városokban magasabb volt a fertőzöttség, de a vidéken többen haltak meg arányaiban. A városok veszélyessé, a falvak pedig biztonságossá váltak az emberek szemében. A vidéki és városi megítélés, imázs jelentős változáson ment keresztül a Covid-19 következtében.
A kutatók szerint a nagyvárosokban a biztonságérzet radikálisan csökkent, míg a kisvárosokban és falvakban a közösségi élet és a helyi identitás megőrzése volt a legfontosabb. A vidéki élet előnyeiként a biztonság, a szabadság és a nagyobb élettér jelentek meg a válaszadók szerint. A falvakban a közösségi kontroll is jelen volt, például rászóltak azokra, akik nem viseltek maszkot.
A fiatalok körében végzett kutatások azt mutatják, hogy a 15-29 éves korosztály mentális állapota drámai romlást szenvedett a járvány alatt, és a lezárások utóhatásai hosszú távú problémákat okozhatnak. A generációs feszültségek nőttek, és a fiatalok különböző megküzdési stratégiákat alkalmaztak, mint például az online sportolás. Azonban ezek az egyéni szintű megoldások nem helyettesítik az országos szintű kezelési módszereket. A fiatalok számára az egyetlen pozitívuma a lezárásoknak a családdal együtt töltött idő volt.
A vakcinációs hajlandóság vizsgálata során kiderült, hogy a tudományba vetett bizalom, a Covid-19-ről szerzett ismeretek és a betegség iránti félelem pozitív hatással voltak az oltakozási hajlandóságra. Azok, akik bíznak a tudományban és többet tudnak a betegségről, nagyobb valószínűséggel oltatják be magukat. A politikai hovatartozás is befolyásolja az oltási attitűdöket. A kutatások szerint a kormánypárti szavazók nagyobb valószínűséggel választanák a magyar fejlesztésű vakcinát, míg az ellenzéki szavazók az EU által engedélyezett vakcinákat részesítik előnyben.
Az oltási bizonytalanság a WHO szerint a tíz legnagyobb globális egészségügyi veszély egyike. A kutatások azt mutatják, hogy azok, akik kezdetben nem kérték a vakcinát, később sem valószínű, hogy megváltoztatják döntésüket. Az oltást elutasítók aránya a járvány végére sem változott.
Az oltási hajlandóságban jelentős szerepet játszik az emberek kapcsolati hálója is. Az oltottak gyakran olyan ismerősökkel rendelkeznek, akik szintén be vannak oltva, míg az oltatlanoknál ez a jelenség nem figyelhető meg. A háztartáson belül az oltottak családtagjainak nagy része be van oltva, az oltatlanoknál azonban ez az összefüggés nem érvényesül.
A kutatások továbbá kimutatták, hogy minél nagyobb volt valakinek a kontrollja abban, hogy elfogadja-e az oltást, annál kevésbé volt hajlandó beadatni magának a vakcinát. Elég sok olyan foglalkozási kör volt, ahol a munkahelyek kötelezővé tették az oltást. Akinek nem volt teljes szabadsága, az döntött az oltás felvétele mellett. Inkább a férfiaknál mutatkozott pozitív attitűd az oltás felé, a nők bizonytalanabbak voltak. Találtak összefüggést a korábban felvett influenza-oltással is: aki ezt beadatta magának, nagyobb eséllyel kérte a Covid elleni vakcinát is. Egészségügyi állapot tekintetében nem volt ilyen összefüggés, tehát hiába értékelte valaki magát rosszabb egészségügyi állapotúnak, az nem jelezte azt, hogy nagyobb valószínűséggel is kérte az oltást. Minél magasabb a jövedelme valakinek, és magasabb iskolázottsággal rendelkezik, annál inkább hajlik arra, hogy bízzon a tudományban, de a kutatással ok-okozati összefüggéseket nem lehet megállapítani a jövedelem és az oltakozási hajlandóság között.