A német szociáldemokraták elleni orosz hekkertámadás és a nemzetközi reakciók
Több, az orosz titkosszolgálatokhoz köthető csoport hekkelte meg 2021-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét, amit a kormány képviselői kampányhazugságnak neveztek. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója által jegyzett jelentésből egyértelműen kiderült, hogy a támadások az APT28 (GRU) és APT29 (FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.
Az APT28 legutóbb május elején hajtott végre kibertámadást Olaf Scholz német kancellár pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD) ellen, a Microsoft Outlook sebezhetőségét kihasználva adatokat szereztek meg. Hasonló támadások történtek Csehországban és más európai országokban is, de ezek részletei nem ismertek. A németek azonban nyilvánosságra hozták a támadást, ami éles nemzetközi reakciókat váltott ki.
Május 3-án a német kormány elítélte az APT28-at, a külügyminiszter behívatta a berlini orosz nagykövetet, és a moszkvai nagykövetet hazahívta konzultációra. Annalena Baerbock külügyminiszter súlyos következményeket helyezett kilátásba. Csehország és az Egyesült Királyság is elítélte az orosz kibertevékenységet, a NATO pedig szolidaritást vállalt Németországgal.
Ugyanezen a napon az EU is elítélte az APT28 tevékenységét, Magyarország pedig kivételesen nem vétózta meg a nyilatkozatot, de nem is hozta nyilvánosságra, hogy a magyar külügyminisztériumot is megtámadta ugyanez a csoport.
A németek a támadás után tájékoztatták a szövetségeseket és a nyilvánosságot, míg Szijjártó Péter külügyminiszter nem a hekkelés miatt háborodott fel, hanem azért, mert az kiderült. Nem volt hír arról, hogy az orosz nagykövetet behívatta volna.
Az APT28 célja a választásokba való beavatkozás, az oroszbarát politikusok hatalomra juttatása és a NATO gyengítése. A német SPD elleni támadás és a magyar külügyminisztérium elleni támadás is ebben a kontextusban értelmezhető.
A kiberkémkedés és a kiberhadviselés közötti határ elmosódik, amikor a támadások a NATO-szövetség gyengítését célozzák. A nyugati országok és a NATO-szövetség elleni hibrid háború részeként Oroszország kiberhadviselést folytat.
A kormányok nyilvános elítélő közleményei fontos lépések az orosz hekkercsoportok elleni küzdelemben. A szövetségesi rendszer tagjai egyértelműen kinyilvánították, kit tartanak felelősnek, míg a magyar kormány képviselői erre nem voltak képesek.