Nem lopta, csak hazavitte...

Bár a Biblia hetedik parancsolata kimondja, ne lopj, olyan kitétel nem szerepel a szentírásban, hogy ne vidd haza azt, amit úton-útfélen, magányosan, elfeledve, elvesztve találsz. Sokan esnek abba a tévedésbe, hogy a "talált tárgyat" sajátjukként kezelik, mondván, az már gazdátlan volt, vessen magára az, aki elvesztette.

A legtöbben ráadásul meg is magyarázzák maguknak, náluk sem csengetett senki becsületes megtalálóként, amikor valamijük elveszett.

Becsületes megtaláló. Ez a szókapcsolat nem szorul magyarázatra. Mint ahogyan az sem, ha valaki ennek az ellenkezőjét teszi, akkor az bizony törvényt sért. Nem tolvaj, dehogy is, nem akarunk mi megsérteni senkit. Megtalálónak megtaláló, csak éppen nem becsületes. Még akkor sem, ha teszem azt kifényezi a földben talált rozsdás kardot, ha kitisztítja az utca sarától bepiszkolódott hátizsákot, vagy ha éppen zúzapörkölttel eteti meg a "talált" kutyát. Hiszen ezeket nem azért tette, hogy a jogos tulajdonosnak szebb, ép állapotban adja vissza az elvesztett holmit, hanem azt bizony már sajátjaként kezelte, meg sem próbálva megkeresni, aki elveszthette korábban.

Jogtalan elsajátítás. A törvény szövege így határozza meg azt, aki nem esik bele a becsületes megtalálók körébe. Ezt a szókapcsolatot sem kell magyarázni.