Márciusi béradatok Magyarországon: jelentős növekedés a statisztikák tükrében
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján márciusban jelentősen nőttek a keresetek Magyarországon. A teljes munkaidős dolgozók átlagkeresete 13,9%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest, míg a jövedelmi ötödök szerinti bontásban a legalsó kereseti ötöd bére 19,4%-kal emelkedett.
A KSH csütörtök délelőtt közzétett márciusi béradatok szerint a teljes munkaidős dolgozók bruttó átlagkeresete 658 ezer forintot tett ki, ami 13,9%-os növekedést jelent egy év alatt. A nettó átlagkereset pedig 438 ezer forint volt. Az idei első negyedévben a bruttó átlagkereset 623 ezer forintot érte el.
Az elemzők korábban találgatták, hogy az egyes jövedelmi kategóriákban hogyan alakulnak a bérek. A Portfolio elemzése szerint a minimálbér 15%-os, a garantált bérminimum 10%-os emelkedése jelentős hatással volt a keresetek dinamikus növekedésére. Ennek következtében a vállalatoknak a mediánbér környékén is emelniük kellett a fizetéseket, hogy elkerüljék a bértorlódást.
A márciusi bruttó mediánkereset 510 ezer forintot, a nettó mediánkereset pedig 354 500 forintot ért el, ami közel 16%-os emelkedést jelent. Ez arra utal, hogy az alacsonyabb bérszinten nagyobb mértékben nőttek a keresetek, míg a magasabb bérkategóriákban kisebb mértékű volt a növekedés, de a minimálbér és a bérminimum emelkedésének hatása a mediánbérig érzékelhető volt.
A KSH adatai szerint a jövedelmi ötödök szerinti bontásban a legalacsonyabb ötöd bére közel 20%-os növekedést mutatott éves alapon. A legmagasabb, 13,3%-os növekedést a legjobban kereső ötöd érte el. Az idei első negyedévben a felső ötöd bruttó átlagkeresete közel ötszöröse volt a legalsó kereseti ötöd átlagának, annak ellenére, hogy az alacsonyabb keresetek éves növekedése magasabb volt. A felső ötödben a havi bruttó átlagbér 1 millió 355 ezer forintra nőtt, míg az első ötödben ez az érték alig haladta meg a bruttó negyedmillió forintot.