Magyarországi bérek és beruházások aktuális helyzete
Magyarországon az átlagos bruttó havi bér márciusban elérte a 658 400 forintot, ami 13,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A nettó átlagbér kedvezmények nélkül 437 800 forint, kedvezményekkel számolva pedig 452 700 forint volt. Az első negyedévben a bruttó átlagbér 623 000 forint, a nettó átlagbér kedvezmények nélkül 414 300 forint, kedvezményekkel számolva 428 800 forint volt, mindkettő 14,2%-os emelkedést mutat.
A bérek emelkedését a minimálbér 15%-os és a garantált bérminimum 10%-os növekedése támasztja alá. A medián bruttó bér közel 16%-kal, 510 000 forintra nőtt, míg a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A közszférában a bérek növekedése gyorsabb, mint a magánszektorban, különösen az oktatási ágazatban jelentős béregyenesítést láthatunk. Márciusban a magánszektorban az átlagos bruttó bér 675 000 forintra nőtt, ami 12,7%-os emelkedés. A közszférában az átlagos bruttó bér elérte a 606 000 forintot, 17,4%-os növekedést mutatva, amely nagyrészt az oktatásban tapasztalható 27%-os béremelkedésnek köszönhető. A valós bérek márciusban 9,9%-kal nőttek a magas bérdinamika és az alacsony, 3,6 százalékos infláció következtében.
A beruházások terén Magyarországon jelentős visszaesés tapasztalható 2024 első negyedévében, 9,6%-os csökkenéssel az előző év azonos időszakához képest. Ez a legnagyobb visszaesés a pandémia óta, az utolsó hasonló mértékű csökkenést 2021-ben regisztrálták. A csökkenést az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a szállítás, a raktározás és az agrárszektor visszaesése okozza, míg a közigazgatás és a kereskedelem növekvő beruházási aktivitása mérsékelte a visszaesést. A kormányzati tisztviselők, köztük a Nemzetgazdasági Miniszter, Marton Nagy, reménykednek abban, hogy a növekvő beruházások a fogyasztás növekedésével együtt hajtják majd a gazdasági növekedést.
A magyar beruházások jelentős mértékben csökkentek, a 2020-as utolsó negyedévhez képest 3,6%-os volumencsökkenést, éves szinten pedig 9%-os visszaesést mutatnak. Ez a lefelé tartó trend már két éve tart, és a 2018-as szintekhez hasonló szintre érkezett. Bár néhány ágazat, mint például az építőipar, ellenállónak bizonyult, az összességében a beruházásokat negatívan érintették olyan tényezők, mint a magas kamatlábak és az állami projektekben tapasztalható késedelmek. A Központi Statisztikai Hivatal megváltoztatta jelentési módszerét, előzetes adatokat 52 napos késéssel szolgáltatva a szokásos 60 nap helyett. A nemzetgazdasági beruházások teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint 9,0 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva.