Az éves tervezettnél magasabb költségvetési hiány az első negyedévben
A Pénzügyminisztérium (PM) tájékoztatója szerint Magyarország gazdasága az első negyedévben ismét növekedési pályára állt, miközben a kormány a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésével kívánja támogatni a gazdaság újraindítását.
Az államháztartás központi alrendszere április végéig 2597,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, amely meghaladja az egész évre tervezett 2514,8 milliárd forintos hiányt, így a tervezett hiány 103,3 százalékát értük el már áprilisra. Egy hónap alatt, március óta a hiány 276,1 milliárd forinttal nőtt.
A központi költségvetés 2590,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 96,4 milliárd forintos többletet, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 103,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
A kamatkiadásokra 1507,8 milliárd forintot költöttek, ami 632,4 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakához képest. A kamatkiadások növekedése a lakossági kötvények kamatfizetésében bekövetkezett változásokkal magyarázható, mivel a Prémium Magyar Állampapír sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került. A kamatkifizetések felelősek a költségvetés összeroppanásáért, de csak részben, mivel az év egészére tervezett kamatkiadásoknak csak 48,6 százaléka teljesült április végére.
A rezsicsökkentés és a közüzemi szolgáltatások támogatása 540,0 milliárd forintba került, míg a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összegek is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetéseket. Nyugellátásokra 2371,7 milliárd forintot, gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 872,9 milliárd forintot fordítottak. A nyugdíjkassza kiadásai a tavalyi rendkívül magas infláció miatt magasak, amit a 13. havi nyugdíj több, mint 400 milliárd forintos költsége is súlyosbít.
A PM szerint az adó- és járulékbevételek 9,8 százalékkal magasabbak voltak az előző év azonos időszakához képest, annak ellenére, hogy az adókat alacsonyan tartották. Az áfabevételek teljesülése azonban aggasztó, mivel az év egészében várt 8,5 ezer milliárd forintnak csak 28,5 százaléka teljesült április végére. A jövedéki adóknál is jelentős elmaradás tapasztalható.
Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az elfogadott költségvetési törvény szerint 2,9 százalékos ESA-hiány esetén 2514,8 milliárd forint, míg a 4,5 százalékos módosított hiánycél esetén a várható éves pénzforgalmi hiány 3982,0 milliárd forint. Az április végi 2597,5 milliárd forintos hiány a módosított cél 65,2 százalékát teszi ki.
A központi alrendszer bevételei 12 161,1 milliárd forintot tettek ki, ami 6,9 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. A kiadások 14 758,6 milliárd forintot értek el, 4,8 százalékkal haladva meg az előző év azonos időszakának adatát.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, az állami beruházási fejezet kiadásai, a költségvetési szervek kiadásai, valamint a kamatkiadások is magasabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások az éves terv 124 százalékán álltak április végén, a túlköltés számszerűen több, mint 130 milliárd forint. A minisztérium szerint elsősorban állami vállalatok tőkeemelései állnak a háttérben, például a Budapest Airport felvásárlására és potenciálisan a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására is tőkeemelésekkel készült a kormány.
A költségvetés jelenleg csak papíron létezik, a kormány az eredetileg GDP-arányosan 2,9 százalékos hiánycélt 4,5 százalékosra emelte. A büdzsé újratervezése folyamatban van, de a kormány nem nyilatkozott arról, mikor kívánja módosítani a költségvetési törvényt.