Macron: Európának merészebb monetáris politikára van szüksége

Emmanuel Macron francia elnök szerint az Európai Központi Banknak (EKB) merészebb monetáris politikát kellene folytatnia, amely a növekedést és a munkahelyteremtést is előtérbe helyezi.

Macron úgy véli, hogy az EKB-nak a Federal Reserve (Fed) modelljét kellene követnie, ami egy erősebb és merészebb monetáris politikát jelentene. A francia elnök hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-fogyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítések inflációt fognak előidézni, ezért szükség van a monetáris politika kiegészítésére. Macron ezt egy interjúban fejtette ki a CNBC-nek.

Macron határozottan támogatja az EKB mandátumának bővítését, hogy az ne csak az infláció elleni küzdelemre koncentráljon, hanem a gazdasági növekedés és a szén-dioxid-mentesítés is része legyen a célkitűzéseknek. A francia elnök szerint az infláció nem lehet az európai monetáris politika egyetlen célja.

Az EKB jelenlegi mandátuma az árstabilitásra összpontosít, ami a monetáris politika alapvető célkitűzése. Macron azonban szeretné, ha ez a mandátum kibővülne, és több szempontot is figyelembe venne.

Ezenkívül Macron francia elnök bejelentette, hogy elhalasztják az erőszakos tiltakozást kiváltó választójogi reform életbe léptetését Új-Kaledónián, és új politikai megoldásra törekszenek. A francia elnök Új-Kaledónia székhelyén, Numéában helyi politikai vezetőkkel tárgyalt, és közölte, hogy a reformot nem léptetik életbe erőszakkal. Macron elsődleges feladatának tekinti a nyugalom helyreállítását és a politikai párbeszéd elősegítését a szigetcsoporton.

A választójogi reform elhalasztása azután következett be, hogy a francia kormány döntése, mely szerint a terület több ezer, magát európainak valló, többségében francia lakosát szavazati joggal ruházták fel, erőszakos tiltakozásokhoz vezetett. A kanak őslakosok ezt a központi befolyás növelésére tett kísérletként értékelték, és a zavargásokban többen meghaltak vagy megsebesültek.

Macron hangsúlyozta, hogy a választójogi reformnak megvan a demokratikus legitimitása, de a függetlenséget támogató pártok bojkottálták a referendumot, és sok őshonos elutasította a részvételt. A Numéai Egyezmény értelmében befagyasztott választói névjegyzék és a kanakok népszavazási bojkottja politikai zsákutcához vezetett. Macron sajnálja, hogy nincs közös álláspont Új-Kaledónia jövőjét illetően, és elismerte az egyenlőtlenségek növekedését és a rasszista megnyilvánulásokat a tüntetéseken.

Új-Kaledónia gazdasági helyzete is aggodalomra ad okot, hiszen a világ harmadik legnagyobb nikkelkitermelője lévén az ágazat válságban van, és minden ötödik lakos a szegénységi küszöb alatt él a súlyos gazdasági egyenlőtlenségek sújtotta tengerentúli területen.