Kozák Danuta kiállása a jövő generációkért is szól
Az edzői visszaélés nemcsak egy sportoló teljesítményére, hanem a mentális egészségére is hatással van. Kozák Danuta hatszoros olimpiai bajnok kajakozó a közösségi médiában számolt be edzője, Csipes Ferenc által elkövetett verbális bántalmazásról. Az eset nyomán sportfegyelmi eljárás indult az edző ellen.
Egy masszázságyon fekve Kozák Danuta kiszolgáltatott helyzetben volt, amikor edzője, Csipes Ferenc verbálisan molesztálta és sértegette. A sportoló Facebook-posztban osztotta meg tapasztalatait, amelyekben kifejtette, hogy a sportban megtanult csendben maradni, de eljött az idő, amikor felmerül a kérdés: kell-e ez neki? Kozák a bejegyzésében megnevezte az edzőt, és elmondta, hogy az elmúlt három hétben az edző zavarta a csapathajók versenyzőit, beleértve a saját lányát is.
A sportpszichológia tudományában kiemelt szerepet kap az edző és sportoló kapcsolata. Dr. Kovács Krisztina és Dr. Gyömbér Noémi, a hamarosan megjelenő Sportpszichológia című könyv szerzői szerint a hatékony kapcsolat túlmutat a szakmai oldalon, és szükséges hozzá az emberi oldal közelsége is. Ha az edző-sportoló kapcsolatban felmerül a visszaélés gyanúja, az a sportoló mentális egészségére is hatással lehet.
A Budapest Honvéd Sportegyesület ügyvezető elnöke, Gergely István a 24.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy együttműködnek a Magyar Kajak-kenu Szövetséggel, mivel az ügy nem csak a Honvédé, hanem a közelgő olimpia miatt a teljes magyar kajak-kenu sporté is.
Kozák Danuta bejegyzésében utal arra, hogy 37 évesen az olimpiáért hajt, és rengeteg tapasztalattal rendelkezik. A sportpszichológusok szerint az évek múlásával egy sportoló egyre tisztábban látja a saját határait és igényeit, és az edző-sportoló kapcsolat is egyfajta együttműködés irányába tolódik el.
A sportolók, akik a visszaélésekről beszámolnak, gyakran már évtizedes karrierrel rendelkeznek, vagy a visszavonulásuk után teszik ezt. Az edző a karrierje elején járó sportoló számára egy fontos referenciaszemély, akivel szemben megvan a hierarchia.
A szakértők szerint a környezet fontosságát kell kiemelni a sportoló biztonságérzetének növelése érdekében. Az egyesület, a szövetség, a sportolót körülvevő szakemberek, és az általuk képviselt értékek, valamint a szervezeti kultúra mind hozzájárulnak a sportoló értékesség és hatékonyságérzetének fejlődéséhez.
Kozák Danuta nyilvános kiállása nem példa nélküli. Tíz évvel ezelőtt Cseh László szakított edzőjével, Turi Györggyel, mert az edzési módszerei mentális sérüléseket okoztak neki. Cseh László a 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról, hogy a Kőbánya SC-ben az edzések célja a versenyzők megtörése volt.
A sportpszichológia szerzői szerint az edzői visszaélések esetében is létezik egyfajta generációkon átívelő hatás. Az edzői minták tudattalan lenyomata és a megfigyelés útján történő beépülése miatt a később edzővé váló sportoló akaratlanul is magával hordozhatja ezeket a mintázatokat. A változás kulcsa az edzői önismeret lehet.
A hosszútávú visszaélések hatására egy sportoló önértékelése csökkenhet, szorongása és negatív érzései felerősödhetnek. A sporton kívüli életre is hatással lehet, előfordulhat, hogy a sportoló szociálisan izolálódik, és ha a teljesítményére is negatív hatással van mindez, akkor az anyagi megélhetősége is bizonytalanabbá válhat.
A sportolói karrier élményei és traumái a visszavonulás után is komoly terhet jelenthetnek. A visszavonulás nehéz időszaka alatt fontos megkeresni, hogy az adott sportoló hogyan tudja ezeket a traumákat feldolgozni, és sok esetben érdemes segítséget kérni szakembertől.