Emberi agyszövet sikeres lefagyasztása és felengedése
Kínai tudósok jelentős áttörést értek el az agykutatásban, amely forradalmasíthatja a neurológiai betegségek vizsgálatát és a krionikai eljárásokat. A Fudan Egyetem kutatói képesek voltak emberi agyszövetet lefagyasztani és felengedni anélkül, hogy az károsodott volna.
A Csecseng Sao vezette kutatócsoport a Cell Reports Methods tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban számoltak be arról, hogy három hét alatt növesztettek organoid szöveteket emberi embrionális őssejtekből. Ezek a szövetek lehetővé tették a neuronok és az idegi őssejtek fejlődését. A kutatók különböző kémiai vegyületeket teszteltek, hogy megtalálják azokat a kombinációkat, amelyek segíthetnek a fagyott agyszövet életben tartásában és a felengedés utáni újbóli növekedésében.
A legígéretesebbnek bizonyuló koktél metilcellulózt, etilénglikolt, dimetil-szulfoxidot és az Y-27632 kódjelű inhibitort tartalmazta. Ezt a keveréket a kutatók MEDY-nak nevezték el, és úgy vélik, hogy ez képes beavatkozni a sejthalált okozó folyamatokba, lehetővé téve ezzel a sejtek lefagyasztását és felengedését.
A MEDY hatékonyságát 28 és 100 napos korú agyi organoidokon tesztelték, és megállapították, hogy a felolvasztott szövetek megjelenése, növekedése és funkciója nagyon hasonló volt a nem fagyott szövetekéhez, még 18 hónap fagyasztás után is. Hasonló eredményeket észleltek a különböző agyi régiókat reprezentáló fagyasztott emberi agyszövetek esetében is.
A technológiát egy epilepsziás tünetekkel küzdő 9 hónapos kislány agyszövetének mintáján is kipróbálták, amely a fagyasztást követően legalább két hétig aktív maradt a laboratóriumi körülmények között.
A Surrey Egyetem és a Birminghami Egyetem kutatói szerint ez az eredmény áttörést jelenthet az agy vizsgálatában, és bár további kutatásokra van szükség, a módszer a teljes agy lefagyasztásához is vezethet. A fejlesztés a hibernálás során is hasznos lehet, ami kulcsfontosságú lehet a mélyűrbe tartó utazások szempontjából.
A krionika területén a test vagy annak egyes részeinek lefagyasztása egyre népszerűbbé válik. Az agy lefagyasztása olcsóbb, mint a teljes testé, és a legfrissebb vélekedések szerint az egész test lefagyasztása felesleges lehet, mivel a testből az agyon kívül minden pótolható. Az agyban lakozik minden, ami egyedi tudattal ruház fel bennünket, de amíg nem értjük pontosan a tudatot, az emlékezetet, a szervezet és agy kapcsolatát, vagy éppen a mikrobiom szerepét, addig vannak, akik az egész test lefagyasztását tartják a megoldásnak.
A technikai optimizmuson belül árnyalatbeli különbséget jelent az a részletkérdés, hogy a feltámadáshoz szükség van-e a testre vagy sem. Négy olyan fejlődési irány van, ami alkalmas lehet a test pótlására: az agyátültetés, a klónozás, a háromdimenziós nyomtatás és a mesterséges test, vagyis az agy egy robotban folytatja az életét.
Az agy lefagyasztásának és felengedésének új módszere, a MEDY, nem csak feltámasztás céljából, hanem tudományos kutatás céljaira is használható lehet, például egy epilepszia miatt műtött betegtől kapott szöveten is sikeresen alkalmazták.