Mostantól július 11. a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja
Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön elfogadta, hogy július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjaként tartsák számon, amelyet minden évben meg fognak ünnepelni.
Az „Az elmélkedés és emlékezet napjáról” szóló határozattervezetet főként Németország és Ruanda dolgozta ki. Antje Leendertse, a német ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy a kezdeményezés célja az áldozatok emlékének tiszteletben tartása és a túlélők segítése, akik még mindig azon vészterhes idők sebeivel élnek együtt. A határozat minden formában elítéli a srebrenicai népirtás tagadását, és történelmi tényként kezeli azt, valamint elítéli azokat is, akik a nemzetközi bíróságok által háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért elítélteket dicsőítenek. Az első nemzetközi emléknapot 2025-ben fogják megtartani.
Az ENSZ Közgyűlésében az előterjesztést 84 tag támogatta, beleértve szinte minden balkáni országot. A szavazás eredménye azonban elmaradt a várakozásoktól, mivel az emléknapok elfogadásánál szokásos egyhangú határozatokhoz képest 19 ellenszavazat született. Szerbia, Kína, Oroszország és Magyarország is nemmel szavazott, 68 ország pedig tartózkodott. A szerb kormány elégedetlenségét fejezte ki a határozat szövegével, amely szerintük kollektíven elítéli a szerb népet és hierarchiát teremt a háború áldozatai között.
Aleksandar Vucic szerb elnök a szavazást megelőzően kritizálta Németországot, amiért Európa leghatalmasabb országaként erkölcsi leckéket próbál adni azoknak, akik más véleményen vannak. Vucic azt is megvádolta Berlint, hogy a határozat kidolgozását titokban tartotta, és felvetette, hogy miért nem a saját országuk által elkövetett népirtásról beszélnek, utalva ezzel a holokausztra. A szerb elnök szerint a határozat „megnyitotta Pandora szelencéjét”, mert ezután sorjázni fognak a más népirtások elismerésére, és azok dátumának emléknappá nyilvánítására vonatkozó javaslatok. Vucicnak már van is egy terve arra vonatkozóan, hogy Szerbia nevében eljárást kezdeményezzen a horvátok ellen a második világháborúban Jasenovacon történt események miatt.
Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban megöltek. A hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette a vérengzést. Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának" nevezett Ratko Mladic boszniai szerb parancsnokot. Mindkettőjüket életfogytiglan szabadságvesztésre ítélték. A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek összesen több mint hétszáz év börtönbüntetésre a háborúval összefüggésben.
Miközben a szerb elnök a kollektív felelősségre vonás létjogosultságát latolgatta, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke közölte: amennyiben elfogadják a határozatot, a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a békés kiválást Bosznia-Hercegovinából.
A voksolás eredményét Vucic egy szerb zászlót a vállára terítve várta meg. Csütörtök délben Szerbiában minden ortodox templom harangját megkongatták.