Fenyő-gyilkosság: kérdéses lehet a döntő bizonyíték
Idén a törvényszék hét év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást, amiért a döntés szerint bűnsegéd volt a Fenyő János ellen elkövetett merényletben. A hivatkozott hangfelvételek azonban nem úgy jönnek sorban, ahogy az az ítéletben szerepel, és az ügyészség kezdeményezte Gyárfás Tamás letartóztatását.
A Magyar Narancs elemzése során Cseresnyési László nyelvész segítségével megvizsgálták a Fenyő-gyilkosság hangfelvételeit. Ezek alapján Portik Tamás több órányi hangfelvétel segítségével próbált vallomást kicsikarni Gyárfás Tamásból, állítva, hogy ezt a rendőrség kérte meg rá. A klinikai szakpszichológus szerint Gyárfás Tamás gyakran nem válaszolt, mert belefáradt a kérdezősködésbe, és félhetett attól, hogy Portik csapdát állít számára.
A Magyar Narancs cikkében felmerül, hogy a bíró véletlenül összeszerkesztette a két mondatot, amelyek között valójában több hónap is eltelt. Ebben a párbeszédben Portik Tamás Gyárfást állítja be megbízónak, de a vád szerint Gyárfás nem ismerte el a gyilkosság felbujtását. Dr. Cseresnyési László nyelvészprofesszor szerint a bíró – a szerző feltételezése szerint figyelmetlenségből – két, létező párbeszéd mondatait mosta össze.
Gyárfás Tamás védője, Zamecsnik Péter szerint hamarosan kiderülhet az igazság a Fenyő-gyilkosság ügyében, és úgy véli, hogy a február 8-án született ítélet téves. Az első fokon hozott döntésben Póta Péter hét év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamást, míg Portik Tamást életfogytig tartó fegyházbüntetésre.
Az ügyészség szerint Gyárfás Tamás és Fenyő János között üzleti vita és személyes ellentét alakult ki az 1990-es évek közepétől. A vádirat szerint Gyárfás 1997-ben elhatározta Fenyő megöletését, és megbízta Tasnádi Pétert a gyilkosság végrehajtására, aki az előleget átvéve sem teljesítette a feladatot. Ezután Gyárfás Portik Tamást bízta meg a gyilkossággal, aki a feladatot Jozef Rohácnak adta ki, aki végül megölte Fenyő Jánost.
A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet. Az ítélet szerint Gyárfás nem felbujtó, hanem bűnsegéd volt, mivel a gyilkosság ötlete valójában Portiktól származott, Gyárfás azonban úgymond elfogadta Portiknak azt a javaslatát, hogy végezni kell Fenyő Jánossal. A Magyar Narancson megjelent publicisztika szerint a döntő bizonyíték egy hangfelvétel volt, amelyen Gyárfás állítólag rábólintott Portik kérdésére, de a hangfelvételen ez nem érzékelhető. Az ítélet szerint az elfogadás aktusa ahhoz a pillanathoz köthető, amikor Portik ama kérdésére, amely így hangzott: Szétbasszuk? - Itt Gyárfás az elfogadás jeleként széttárta a karját és rábólintott.
A cikkben megjegyzik azt, hogy a törvény szerint „A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.” (Be. 7. §. 4) Egy 2017 októberében publikált tanulmány megfogalmazása szerint pedig „bűnösséget megállapító és szabadságelvonással járó ítélet csak a valószínűség igen magas, bizonyossághoz közeli fokán hozható”. A publicisztika írója és Cseresnyési László nyelvészprofesszor is kérdőjelezi meg, hogy valóban beszélhetünk-e itt magas „bizonyossághoz közeli” fokáról.
Másodfokú döntés a gyilkossági ügyben nem várható, az ügyészség Gyárfás Tamás esetében hosszabb idejű szabadságvesztés kiszabását, míg társánál a feltételes szabadságra bocsátás későbbi időpontban történő megállapítását indítványozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést mindkét elkövetőnél fenntartotta, és indítványozta Gyárfás Tamás letartóztatásának elrendelését az ítélőtábla ügydöntő határozatának kihirdetéséig.