Az Európai Parlament csúcsjelöltjeinek élő vitája
Az Európai Parlament öt nagy pártcsaládjának csúcsjelöltjei vitáznak Brüsszelben, egy olyan esemény keretében, amelyet az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége szervez az Európai Parlament támogatásával.
A Spitzenkandidaten rendszer, amelyet az Európai Parlament dolgozott ki, célja, hogy átláthatóbbá tegye az Európai Bizottság elnökének kiválasztását. A tagállamok vezetői hivatalosan döntenek a kiválasztásról, de az EP minden frakciójától jelöltet állít, és az a jelölt kerülhet az Európai Bizottság élére, akinek a pártcsaládja a legtöbb mandátumot szerez az európai parlamenti választásokon. Ez a rendszer Jean-Claude Juncker megválasztásakor már egyszer sikeresen működött, de 2019-ben nem sikerült megismételni, amikor Manfred Weber helyett Ursula von der Leyent választották az Európai Néppárt csúcsjelöltjének.
A mostani vitán az Európai Baloldal osztrák jelöltje, Walter Baier, a Megújuló Európa olasz jelöltje, Sandro Gozi, az Európai Néppárt német jelöltje, Ursula von der Leyen, a Zöldek német jelöltje, Terry Reintke, és a Szocialisták luxemburgi jelöltje, Nicolas Schmit vesz részt.
A vita öt fő témakörre koncentrál: gazdaság és munkaerőpiac, védelem és biztonság, klíma és környezet, demokrácia és vezetés, migráció és határok, valamint innováció és technológia.
Nicolas Schmit szerint minőségi munkahelyek kellenek, és a képzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a minimálbérről szóló irányelvet emelte ki az eredményei közül. Kijelentette, hogy kész minden demokratikus párttal együttműködni, de az ECR-t és az ID-t nem tartja ilyennek, és bírálta a Néppártot, amiért nem zárta ki őket. Schmit fasisztának nevezte Vlagyimir Putyin rendszerét, és kijelentette, hogy megvonná Orbán Viktor vétójogát, továbbá azt mondta, hogy 15 millióval kell csökkenteni a szegények számát az EU-ban.
Terry Reintke az éghajlat-védelem és a gazdaság közötti úgynevezett ellentét megtörését sürgette, és befektetéseket javasolt a megszorítások helyett. Védelmi alapot és együttműködést szeretne, és megszüntetné az egyhangú döntéshozatalt a biztonság- és védelempolitikában. Reintke is támogatja az egyhangú szavazás megszüntetését, és hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor nem kaphat vétójogot, valamint a biztonságról szólva kiemelte, hogy a szélsőjobboldali politikusok jelentik a legnagyobb biztonsági kockázatot.
Walter Baier a lakhatási válságot nevezte meg a szegénység egyik okaként, és uniós jogszabályt javasolt a probléma kezelésére. Ukrajnában politikai megoldást és leszerelést tart szükségesnek, és felvetette a közel-keleti konfliktusok kezelésének kérdését is. Baier a NATO-ellenes nézetei miatt kiemelte, hogy a konfliktust politikai úton kell megoldani, és Gázát is prioritásként kezelné, továbbá szóba hozta, hogy az EU-nak segítenie kell Ukrajnát a 100 milliárd euróra rúgó adósság elengedésével.
Sandro Gozi szerint növelni kell a felzárkóztatásra szánt forrásokat, és az EU-nak egész Európát egyesítenie kell. Hangsúlyozta, hogy Putyin nem fog megállni Kijevnél, és szükséges az EU védelmi iparába történő befektetés. Gozi bejelentette, hogy 15 éves kor alatt senkit sem engedne hozzáférni az online térhez, és az EU bővítéséről szólva arról beszélt, hogy a történelemre igennel kell válaszolni, de ennek ára van.
Ursula von der Leyen az eddigi eredményeket, például az egyszeri helyreállítási alap hatását emelte ki. Véget kell vetni a védelempolitika széttöredezettségének, és egy uniós légvédelmi pajzsra van szükség, valamint kiállt Ukrajna mellett, mert az ország az EU értékeiért harcol. Von der Leyen nem zárta ki az együttműködést Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és pártcsaládjával, az ECR-ral, ha azok továbbra is kitartanak Ukrajna- és Európa-barátságuk mellett, de kizárta, hogy általában véve az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetségével koalícióra lépne.
A vita két jobboldali párt, az Európai Konzervatívok és Reformisták, valamint az Identitás és Demokrácia frakciók kihagyásával zajlott, mivel ők nem állítottak csúcsjelöltet, és nincs mögöttük EP-frakció.