A srebrenicai mészárlás emléknapjáról szóló ENSZ-szavazás kelti a feszültséget
Kada Hotić 1995 óta nem látta az akkor 29 éves fiát, aki a srebrenicai mészárlás áldozata lett. Az ENSZ Közgyűlése egyszerű többséggel elfogadta azt a határozattervezetet, ami július 11-ét a srebrenicai áldozatok emléknapjává nyilvánítja, ami újra feszültséget kelt a Balkánon.
Kada Hotić és családja 1995 júliusában a biztonságot jelentő ENSZ-bázis felé rohantak, de az ENSZ-erők csak a nőket és kisgyerekeket engedték tovább. Hotić fiát és más férfiakat egy közeli erdőbe irányították, ahol a szerb erők kezére kerültek, és legalább 8372 bosnyák férfit lemészároltak. A mészárlást a Hágában elítélt Ratko Mladić vezette. A javaslatot Németország, Ruanda és Bosznia-Hercegovina nyújtotta be az Egyesült Államok támogatásával, és része a srebrenicai történtek vitatásának és a háborús bűnösök éltetésének tilalma is. A szerbek hevesen tiltakoznak a tervezet ellen, melyet Aleksandar Vučić szerb államfő New Yorkban is kampányolt ellene. A Balkan Insight szerint Vučić "nehéz napok állnak Szerbia előtt" kijelentéssel reagált a határozat ötletére.
A boszniai Szerb Köztársaságban (Republika Srpska) is hangolják a népet az ENSZ-szavazás ellen. Milorad Dodik, az entitás államfője elszakadással fenyeget, és április 18-ra tiltakozást szervezett Banja Lukába. A boszniai szerbek nemzetgyűlése elfogadott egy jelentést, miszerint 1995-ben Srebrenica környékén minden nép szenvedett, és nem történt népirtás. Dodik szerint a tervezett ENSZ-határozat "démonizálná az egész szerb népességet". Szerbiában minden ortodox templom harangját megkondították, és Porfiri szerb ortodox pátriárka felkérte a híveket, hogy imádkozzanak az igazságosságért és a békéért.
A magyar kormány nemmel szavazott a határozatra, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a békét és stabilitást nem a boszniai szerbek veszélyeztetik, hanem a nemzetközi közösség. Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter nyílt levélben bírálta Várhelyi Olivér uniós biztost, mert szerinte a határozati javaslat "stigmatizálja a szerb nemzetet". Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország is a szerbekkel fog szavazni, emiatt Bosznia-Hercegovina már előzetesen tiltakozott.
A javaslat mellett végül 84 ország tette le voksát, köztük Horvátország, Észak-Macedónia és Szlovénia, 19 ellene, 68 állam pedig tartózkodott. A 193 ENSZ-tagállamtól 97 szavazat lett volna szükséges ahhoz, hogy elfogadják a Srebrenica-határozatot, így a határozat elfogadása meglehetősen szoros eredménnyel történt meg. A térségben gyakori a népirtás tagadása, ezért a túlélők nagyon bíztak az ENSZ szavazásában. Mladen Bubonjić kommunikációs professzor szerint a károk már most látszanak a boszniai társadalomban, és a megosztottság és feszültség folytatódni fog. Az ENSZ-szavazás kimenetele egyelőre meglehetősen kiszámíthatatlan volt, a nyugati országok többsége amerikai és német vezetéssel a határozat elfogadása mellett állt, ezt támogatta az iszlám országok nagy többsége is. Szerbia fő szövetségese ezúttal is Oroszország volt, de valószínűleg Kína sem szavazta meg a tervezetet.