A dán világítótorony, amit sínen vontattak arrébb a partpusztulás miatt
Dánia a partpusztulás miatt kénytelen volt megmenteni egy híres világítótoronyt, amit síneken vontattak arrébb. A tengerparti erózió évente 1-1,5 méterrel nyomja hátrébb a partokat, ami ezer évre vetítve akár 1-1,5 kilométeres visszahúzódást is jelenthet.
Dánia az európai országok között az alacsonysági listán az előkelő harmadik helyet foglalja el, csupán Vatikán és Monaco előzi meg. Az ország tájai dimbes-dombosak, néhol meredek lejtőkkel tarkítottak. A Földgömb magazin munkatársai által bejárt tájak között akadnak különleges helyszínek is, mint például a Rubjerg, a Bulbjerg és a Bovbjerg, amelyek látványosak és kialakulásukban is egyedülállóak.
A Jylland-félsziget észak-nyugati részein a partokat az abrázió kitartóan pusztítja. A Rubjerg világítótornyot a szél általi eltemetés és a tengerpart felőli leszakadás fenyegette, ezért a hatóságok 2019-ben sínekre emelték és 70 méterrel arrébb vontatták, ezzel pár évtizedre megoldva a problémát.
A Bulbjerg, amit a Jylland-félsziget egyetlen igazi sziklájaként emlegetnek, mészkőből áll, és a kréta időszakban alakult ki. A magaspartban kisméretű szélformák és sötét tűzkőrétegek figyelhetők meg, valamint háromujjúcsüllő-fészkekkel teli falak. A II. világháború idején az Atlanti Fal részeként több ezer bunkert építettek itt, amelyek közül ma már több is látogatható.
A Bovbjerg világítótornya 1877 óta áll, és a környék hajótörések miatt "Vaspartnak" nevezett részén található. Itt kezdték meg a partvédő művek kiépítését már 1874-ben, ami világszinten is az egyik legkorábbi ilyen munka.
Dánia legmagasabb pontja a Møllehøj (170,86 m), amely 2005 óta viseli ezt a címet, miután kiderült, hogy a korábban legmagasabbnak vélt Yding Skovhøj tetején lévő bronzkori sírhalom nem számít bele a magasságba.
A vadkemping Dániában tilos, de előre kijelölt helyeken mégis lehetséges. Számos táborhely található az országban, ahol esőkunyhók várják a táborozni vágyókat, ingyenesen, legálisan, természetközeli környezetben.