Vajon fokozódhat a közel-keleti feszültség az iráni elnök halála után?

Ebrahím Raíszi iráni elnök és külügyminisztere tragikus repülőgép-balesetben vesztette életét, ami nemcsak Irán jövőjét, hanem a közel-keleti stabilitást is befolyásolhatja.

Az iráni államfő halála váratlanul érte a világot, és az esemény azonnali hatással volt az ország politikai rendszerére. Raíszi helyettese, Mohammed Mokhber ügyvivőként vette át az államfői pozíciót, míg a külügyminiszteri székbe Ali Bagheri Káni került. Az iráni államigazgatás az alkotmány által előírt 50 napon belül esedékes elnökválasztásra készül fel.

Az elnök halála jelentős politikai következményekkel járhat, különösen az iráni belpolitikában. Az elnök szerepe jelentős, hiszen az állami szakpolitikákat kell végrehajtania a legfőbb vallási vezető által meghatározott keretek között. Raíszi nem tudott népszerűséget vagy társadalmi bázist építeni, és a legfőbb vallási vezetőtől függött, így halála nem borítja fel a hatalmi egyensúlyt az országban. Azonban nincs egyértelmű utódja sem az elnöki székben, sem a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei utódjaként, ami kettős vezetői válságot jelez.

Irán külpolitikájában és regionális helyzetében azonban nem várható jelentős változás. A stratégiai döntéseket a legfőbb vallási vezető és a Forradalmi Gárda határozza meg, így a külpolitika folytatódni fog. Az Oroszországgal és Kínával való stratégiai partnerség, a nukleáris program előmozdítása, a térségi szövetségesek támogatása, az Izrael-ellenesség és a szaúdi-iráni normalizáció fenntartása továbbra is napirenden marad.

Raíszi halála az iráni államigazgatás figyelmének belső lekötésével járhat, ami az ország nemzetközi cselekvőképességét korlátozhatja. Az Iszlám Állam, Szaúd-Arábia, Izrael és az Egyesült Államok különböző módon reagálhatnak az eseményekre. Az Iszlám Állam merényleteket szervezhet, Szaúd-Arábia pedig a kapcsolatok normalizálása miatt óvatos lehet. Izraelben motiváció lehet az Iránnal szembeni fellépésre, de a belső kihívások miatt óvatosság várható. Az Egyesült Államok választásokra készül, és a Biden-kormány nem szeretne a külpolitikára koncentrálni, így az amerikai reakció is visszafogott lehet.