Európai ipar digitális elmaradása és a vámmentesség végjátéka
Az európai ipar versenyképességét régóta sújtja a digitális elmaradás, és a zöld átalakulás sem halad olyan gördülékenyen, mint várták – állítja dr. Farkas Beáta egyetemi professzor.
Dr. Farkas Beáta, az SZTE Zöld és digitális átalakulás Kutatócsoportjának vezetője szerint az európai gazdaság nem tud lépést tartani az innováció terén Kínával, és ez a helyzet már nem csak a szakmát, hanem a laikusokat is foglalkoztatja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok világpiaci részesedése csökken, míg Kínaé nő, különösen az ötszáz legnagyobb vállalat mezőnyében. Farkas úgy véli, hogy az EU belső piaca túlságosan töredezett, ami hátrányos a globális versenyben.
A professzor szerint a nyugati világ reménykedett abban, hogy Kína a WTO szabályai szerint fog versenyezni, de ez a remény a 2010-es évekre szertefoszlott, és ideológiai háborúhoz vezetett. Az EU gyakran lépéskényszerben van az amerikai és kínai ipari támogatásokra reagálva, ami ellentétes az Unió piaci működésre vonatkozó törekvéseivel. Az EU azonban kivételeket is meghatározott, mint például az IPCEI program, amely mentesül a versenytilalmi korlátozások alól.
Farkas Beáta szerint Európa hibát követett el a zöld átmenet túlzott erőltetésével, miközben Kína kihasználta az elektromos autókban rejlő lehetőségeket. Az európai gazdaság lemaradását a kultúrák innovációs felfogása közti különbségek is magyarázzák, ahol az angolszász hagyományhoz a radikális innovációk, míg Európában az inkrementális újítások a jellemzőek. Különösen Németországban lassú a digitális átalakulás, ami az autóiparra is negatív hatással van.
Az akkumulátorgyárak telepítésével kapcsolatban Farkas a magyar gazdasági sajátosságokat is érintette, megkérdőjelezve, hogy ezek a beruházások jó irányt jelentenek-e, tekintettel arra, hogy a szolgáltatások nagyobb mértékben járultak hozzá a növekedéshez, mint az ipar. A professzor szerint az autóipar kormányzati támogatása aránytalanul magas, és a beruházások diverzifikálása lenne az ideális, ami komplex gazdaságfejlesztési koncepció áthangolását igényelné.
Farkas Beáta szerint azonban jelenleg a régi utat járjuk, remélve, hogy a meglévő beruházások növelésével pozitív változás következik be, de a számok ezt nem támasztják alá.
Az európai ipar versenyképességét tovább sújthatja az EU tervezett lépése, amely a 150 euró alatti termékek vámmentességének eltörlését célozza. Németország is támogatja ezt a változást, amely eddig lehetővé tette a kínai webáruházaknak, mint a Temu és a Shein, hogy szinte beszerzési áron adják tovább a behozott termékeket. A vámmentesség eltörlésével az EU válaszolhat az online kereskedelem jelentette kihívásokra, és a vámhatóságoknak is több erőforrása maradhat az ellenőrzésekre. A Shein és a Temu szerint azonban üzleti modelljük és rugalmas ellátási láncuk miatt tudják tartani a megfizethető árazásukat. Az Ecommerce Europe szervezet szerint a vámmentesség eltörlése surlódásokhoz vezethet a kereskedelemben.
Az Európai Unió trösztellenes hatóságai 337,5 millió eurós bírságot róttak ki a Mondelēzre, az Oreo kekszeket és a Cadbury csokoládékat gyártó vállalatra, amiért akadályozta az uniós országok közötti kereskedelmet, ezzel megsértve a versenyjogi előírásokat. A cég elismerte a jogsértést, ezért a büntetést 15 százalékkal csökkentették. Margrethe Vestager, az EU trösztellenes politikáért felelős vezetője hangsúlyozta az alapvető szabadságjogok és az európai polgárok érdekeinek védelmét, céljuk a legnagyobb termékválaszték biztosítása a lehető legalacsonyabb áron.
A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésében jelent meg.