Az euró bevezetésének hatása a gazdasági növekedésre
Az euró bevezetése és annak gazdasági hatásai régóta forró témát jelentenek. Egyesek szerint a közös valuta számos problémát old meg, míg mások szerint káros lehet a jelenlegi fejlettségi szinten. Ebben a cikkben az eurózónához 2004 óta csatlakozott országok gazdasági teljesítményét hasonlítjuk össze, különös tekintettel a GDP-növekedésre, inflációra, keresetekre és az államadósság finanszírozására.
Az elemzés során az Unióhoz 2004 óta csatlakozott 13 országból indulunk ki, kivéve Bulgáriát, Horvátországot, Ciprust és Máltát. Az eurót nem használó országok közé Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia tartoznak, míg az eurót használók között Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia találhatók.
GDP és felzárkózás
A 2015 és 2023 közötti időszakban az eurót nem használó tagországok átlagosan 26 százalékos GDP-bővülést értek el, szemben az eurót használó országok 21,4 százalékos növekedésével. Az eurózóna országai 2015-ben közelebb álltak az uniós átlaghoz, de az eurót nem használók gyorsabban zárkóztak fel. A legnagyobb felzárkózást Románia produkálta, míg Csehországé minimális volt.
Infláció
Az infláció tekintetében az eurót nem használó országokban magasabb volt az áremelkedés mértéke, 51,3 százalék, az eurót használók esetében pedig 42,2 százalék. A legkisebb inflációt Szlovéniában, a legnagyobbat Magyarországon mérték. Az elmúlt két év inflációs sokkját tekintve az eurót használó és nem használó országok között nem volt érdemi különbség.
Keresetek
A reálmunkaerőköltség növekedése az eurót használó országokban alacsonyabb volt, 29,8 százalék, míg az eurót nem használókban 40,1 százalék. A legkisebb növekedést Csehországban, a legnagyobbat Romániában regisztrálták.
Hosszú hozamok
Az eurót használó országok előnyben vannak a hosszú hozamok tekintetében, ahol az átlagos érték 1,05 százalék volt, szemben a nemzeti valutát használók 3,49 százalékával. Az euró használata tehát kedvezőbb hosszú távú finanszírozási feltételeket biztosít.
Az államadósság hátralévő futamideje
Az eurót használó országok államadósságának lejárati szerkezete kedvezőbb, ahol a 10 éven túl lejáró rész aránya 67,4 százalék, míg az eurót nem használóknál 39,4 százalék. Az euró segítheti az államadósság stabilabb finanszírozását.
A cikk sorozat következő részében a beruházások és a külső egyensúly szempontjából történő teljesítményt, valamint a magyarországi tanulságokat fogjuk vizsgálni.