A molekuláris gépek forradalma
A molekuláris gépek, mint kapcsolók, rotorok vagy autók, forradalmi megoldásokat ígérnek a jövőben, amelyek jelentős változásokat hozhatnak az emberiség számára. A kémiai Nobel-díjas Bernard L. Feringa Budapesten tartott előadást, ahol a 24.hu is kérdezte munkájáról.
Bernard L. Feringa, aki 2016-ban kapta meg a kémiai Nobel-díjat Jean-Pierre Sauvage-zsal és Sir James Fraser Stoddarttal közösen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott előadást. Az eseményen a 24.hu is részt vett és kérdezhetett a holland kémikustól.
A molekuláris gépek olyan nanoméretű szerkezetek, amelyek bizonyos ingerekre, például UV-sugárzásra reagálva mozgásba kezdhetnek. Feringa és kollégái olyan molekuláris autót is létrehoztak, amelyek forgó elemekkel rendelkeznek. A technológia fejlődése óta elképzelhető, hogy a következő orvostudományi forradalom is ezen alapulhat.
Feringa inspirációt merít a természetből, például a testünkben található apró gépekből, mint az ATPázok, amelyek energiát termelnek és a test önjavítását végzik. Ezek a gépek a testünkben minden nap testtömegünk felét állítják elő újra, és az energia 40%-át használják fel az önjavításra.
A nanotechnológia alkalmazása lehetővé teheti a célzott terápiákat, ahol a gyógyszereket közvetlenül a kívánt helyre juttatják, vagy az öntisztító és önjavító felületek létrehozását. Feringa szerint a nanotechnológia hozhatja el a következő ipari forradalmat, amely tisztább folyamatokat és új, okos anyagokat eredményezhet.
A kutató jelenleg olyan projektekben vesz részt, amelyek célja a rákos sejtek célzott kezelése molekuláris gépek segítségével, hogy elkerüljék a kemoterápia mellékhatásait. Az antibiotikumos kezelések tökéletesítése is a cél, ahol az antibiotikumokat csak a fertőzés helyén aktiválnák, elkerülve a hasznos mikrobák pusztulását.
A klímaválság elleni küzdelemben is segíthetnek a molekuláris gépek, például a szén-dioxid újrahasznosításával. Feringa szerint a mesterséges fotoszintézis vagy más módszerek révén hatékonyabban lehetne kiválasztani a CO2-t a levegőből, mint ahogy a növények teszik.
Feringa hangsúlyozza az alapkutatások fontosságát, amelyek hosszú távon innovációhoz vezethetnek, mint ahogy Karikó Katalin mRNS vakcináinak esetében is történt. A kutató az Európai Kutatási Tanács Tudományos Kiválóság programjának tagja, amely az alapkutatásokat támogatja.