A magyar oktatás finanszírozása: Aggasztó helyzetben vagyunk Kelet-Európában
A magyar oktatás finanszírozása messze elmarad a kelet-európai országok többségétől, ami aggodalomra ad okot, hiszen az oktatás a hosszú távú fejlődés egyik alapköve. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK KTI) elemzése rávilágít, hogy a GDP-hez viszonyított kiadások alacsonyak, és ez a trend az utóbbi években sem mutatott jelentős javulást.
A KRTK KTI kiadványa szerint a magyar oktatási rendszer finanszírozása nemzetközi összehasonlításban is alacsony. Az egy diákra jutó kiadásokat az egy főre jutó GDP százalékában mérve sokkal reálisabb képet kapunk, mint a nominális összegek összehasonlításával, mivel ez utóbbi módszer a gazdagabb országok esetében torzított képet adhat.
A KRTK KTI által használt módszer előnye, hogy figyelembe veszi az országok gazdasági lehetőségeit, és így a magasabb tanárbérek miatti torzításokat is kiküszöböli. Azonban az ilyen típusú összehasonlítás hátránya, hogy a GDP ingadozásai, például gazdasági válságok idején, jelentősen befolyásolhatják az eredményeket.
A magyar oktatásra fordított összegek 2014 óta lényegében változatlanok maradtak, a 2016-os év kiugró értékeitől eltekintve. 2020-ban a kelet-közép-európai országok közül Magyarország a harmadik legalacsonyabb értéket produkálta, csak Észtország és Litvánia állt mögöttünk.
Pozitívumként említhető, hogy az alsó tagozat kiadásai Magyarországon 2019-ben és 2020-ban jelentősen megnőttek, aminek köszönhetően a régió többi országához képest közepes szintre emelkedtünk.
A teljes GDP-ből az oktatásra fordított rész tekintetében a helyzet nem túl biztató. Bár 2014 és 2020 között volt némi javulás, és a közoktatási ráfordítások aránya a GDP 2,5-2,6 százalékáról 2,8-2,9 százalékra emelkedett, ez még mindig elmarad a nyugat-európai átlagtól. Néhány volt szocialista ország, mint például Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Észtország, közeledik a nyugat-európai átlaghoz, míg mások, köztük Magyarország, lemaradóban vannak.
Összességében a magyar oktatási rendszer finanszírozása az Európai Unióban 2020-ban hátulról a negyedik helyre volt elég, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A 2010-2020-as időszakot tekintve tragikus a helyzet: annak ellenére, hogy mi voltunk a "tökutolsók" a kiadásokat nézve, és ebből most sikerült elmozdulni, látványos, hogy mennyire nem megyünk együtt előre a fejlődő országokkal. Míg a lengyel, szlovén, cseh, szlovák kvartett látványosan megindult a nyugat-európai átlag felé, addig Magyarország nem nagyon mozdul, iszonyatosan alacsony a ráfordítási szintünk. Megragadtunk a lettekkel és a litvánokkal leghátul, ám mivel utóbbiak elkezdtek többet költeni, már őket sem sokáig előzzük, így ismét szégyenpadba kerülhetünk.