A magyar oktatási rendszer diák-tanár arányának és pedagógushiányának jellemzői
Magyarországon az egyes iskolákban eltérő a diák-tanár arány, ami különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányától függ. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A közoktatás indikátorrendeszere 2023 című tanulmánykötete szerint az alacsonyabb halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) diákok arányával rendelkező iskolákban több diák jut egy tanárra.
A diák-tanár arány, azaz az egy tanárra jutó diákok száma, fontos mutató az oktatás minőségében. Az elmúlt években az óvodákban és az általános iskolákban nőtt ez az arány, 2022-re az általános iskolákban 10,5 diák jutott egy tanárra. A pedagógushiány kezelésére egyre több nyugdíjas pedagógust és képesítés nélküli tanárt alkalmaznak.
Településtípusok szerinti bontásban a községi általános iskolákban a legkevesebb diák jut egy tanárra, de az utóbbi években itt is emelkedett ez az arány. Budapesten alacsonyabb a diák-tanár arány, mint a városokban, de 2016 óta itt is jelentős növekedés figyelhető meg. 2021 és 2022 között a megyei jogú városok kivételével minden településtípusnál nőtt az egy tanárra jutó diákok száma. Az általános iskolák közül a fővárosiakban nőtt a leginkább a betöltetlen álláshelyek aránya.
A magasabb HHH-arányú iskolákban alacsonyabb a diák-tanár arány, ami több tényezőnek köszönhető. Ezek az iskolák általában kisebbek és gyakran községi iskolák, így zsúfoltabbak. Az alacsonyabb HHH-arányú iskolák népszerűbbek a szülők körében, ezért több gyerek jár ezekbe az intézményekbe. Emellett a magasabb HHH-arányú iskolákban több a sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló, ami magasabb fejlesztő- és gyógypedagógus számot eredményez. Az elmúlt években a magas HHH-arányú iskolákban nőtt a legnagyobb ütemben a diák-tanár arány. Azokban az általános iskolákban tudták a legkevésbé betölteni a tanári álláshelyeket, ahol nagyon magas a HHH tanulók aránya.
Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebb gyerek jut egy pedagógusra. Az általános iskolák közel felében kevesebb mint 150 diák tanul, és a széttagolt iskolarendszer miatt a kis iskoláknak is teljes tanári kart kell fenntartaniuk. 1990 és 2016 között tizedannyi általános iskola zárt be, mint ahány diákkal kevesebb lett.
Lannert Judit, az Egyensúly Intézet külső szakértője és a T-Tudok senior kutatója szerint téves az a nézet, hogy az alacsony diák-pedagógus arány automatikusan elegendő figyelmet jelent a tanulókra. Ez a mutató csupán azt tükrözi, hogy mennyire pedagógusintenzív az oktatási rendszer. A túl sok tantárgy és a kis méretű iskolák mesterségesen magasan tartják a pedagóguslétszámot, amit az oktatási rendszer csak úgy tud fenntartani, ha alacsonyan tartja a pedagógusok költségét.
A tanári álláshelyeket nyugdíjas tanárokkal, helyettesítésekkel és sok esetben képesítés nélküli tanárok alkalmazásával próbálják pótolni. 2010 és 2015 között az összes közoktatási intézményben átlagosan 1,6-ról fél százalékra csökkent a nyugdíjas, visszafoglalkoztatott tanárok aránya, majd 2019-ig lassan növekedni kezdett, fél százalékról egy százalékra. 2021 és 2022 között, egyetlen év alatt megduplázódott ez az arány, elérte a 2,5 százalékot.
Az állami és önkormányzati intézményekben éveken át elenyésző, egy százalék alatti volt a nyugdíjas tanárok aránya. Összességében 2010 és 2022 között a középfokú oktatási intézményekben csökkent a nyugdíjas tanárok aránya: az érettségit nem adó szakképző iskolákban 4-ről 3 százalékra, az érettségit adó szakképző iskolákban 4-ről 2 százalékra, a gimnáziumokban pedig 3-ról 2 százalékra.
Viszont az óvodákban és az általános iskolákban nőtt a nyugdíjas pedagógusok aránya: az előbbiekben fél százalékról 3 százalékra, az utóbbiakban pedig 1-ről 3 százalékra. Az egyházi és egyéb fenntartású intézmények 2017-től egyre több nyugdíjas tanárt alkalmaztak. Az általános iskolákban a vizsgált időszak elején Budapesten jóval nagyobb arányban dolgoztak nyugdíjas pedagógusok, mint más településtípusok iskoláiban. A legnagyobb arányban azokban az általános iskolákban dolgoztak nyugdíjas tanárok, ahol nagyon magas volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya.
Idén februárban a közoktatásban dolgozó pedagógusok száma közel 122 ezer volt, vagyis 5 százalékuk már nyugdíjasként dolgozott. A kormány 2023. augusztus 31-éig tette lehetővé, hogy nyugdíjazás után is lehessen teljes állásban tanítani a nyugdíj megtartása mellett. Tavaly májusban ezt azzal módosították, hogy az időkorlátot eltörölték.
2016 után emelkedni kezdett azoknak a tanároknak az aránya, akik képesítés nélkül oktatnak szaktárgyakat, sőt, egyre több volt az olyan intézmény, ahol egyes szaktantárgyakat csak képesítés nélküli tanárok tanítanak. 2022-ben tantárgyak szerint az általános iskolák 4–6 százaléka, a gimnáziumok 1,5–2 százaléka volt olyan, ahol egyes tárgyakból egyetlen megfelelő képesítésű tanár sem dolgozott. Az általános iskolákban településtípusokra bontva 2022-ben már a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott egyetlen képesített angoltanár sem, több mint 7 százalékukban nem foglalkoztattak egyetlen képesített matematikatanárt vagy kémiatanárt sem, 7 és fél százalékukban nem volt képesített fizikatanár, 5 százalékukban nem dolgozott képesített biológiatanár. 2022-ben már a budapesti általános iskolák 3–4 százaléka működött úgy, hogy egyetlen képesített pedagógus sem tanított szaktárgyakat.