A magyar béremelkedés hatásai és kockázatai
Márciusban a magyarországi bérek jelentős növekedést mutattak, ami hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez, de az árak emelkedésének kockázatát is magában hordozza.
Március hónapban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 658 ezer forintot ért el, ami 13,9%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest, a nettó átlagkereset pedig 438 ezer forint volt. Az elemzők szerint a béremelkedés mögött kormányzati intézkedések állnak, mint például a minimálbér emelése és a közszféra bérrendezései, valamint a munkaerőpiaci helyzet is szerepet játszik, hiszen sok helyen még mindig tapasztalható munkaerőhiány.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a munkavállalók a tavalyi reálkeresetcsökkenés után elvárják a keresetek emelkedését, ami hozzájárulhat a fogyasztás és ezzel együtt a gazdasági növekedés beindulásához. Regős kiemelte, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset még gyorsabban, 14,9%-kal növekedett, ami azt jelzi, hogy a béremelkedés az alapbérbe is beépült.
A következő hónapokban a béremelkedés üteme változatlan maradhat, vagy enyhén csökkenhet, figyelembe véve az infláció alakulását. A reálkeresetek növekedése így is elérheti a 8-9%-ot, ami fontos a bérfelzárkóztatás és a háztartások jövedelmi helyzetének javítása szempontjából. Az elemző szerint az infláció mértékének kontrollálása és a munkaerőpiac feszességének fenntartása kulcsfontosságú a keresetek emelkedésének fenntartásához.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a vállalatok által tervezett 5-10%-os fizetésemelések kérdésessé válnak, ha a következő hónapokban is megmarad a 10%-ot meghaladó átlagbér növekedés. Virovácz felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalatok az átárazási erejük növekedésével indokoltnál nagyobb áremeléseket is végrehajthatnak, ami az ár-bér spirál kialakulásának veszélyét vetíti előre.
A magyar gazdaság egy másik területén, a finanszírozási szektorban is fontos fejlemények történtek. A MET Csoport, amely egy svájci központú energiavállalat, "Az év európai árufinanszírozási ügylete" díjat nyerte el a TXF-től, ami az amszterdami székhelyű, európai áru- és kereskedelem-finanszírozási hírekkel, piackutatással és elemzésekkel, illetve adatszolgáltatással foglalkozó cég által alapított elismerés. A MET Csoport pénzügyi csapata az ING Bankkal közösen dolgozta ki az egyedülálló hitelkeret-konstrukciót, amelyet a Natixis CIB és a Société Générale is támogatott, mint aktív szervező bankok. Az eredetileg 1 milliárd euróval indított hitelkeretet nagymértékben túljegyezték, és 1,33 milliárd euróval zárt, 16 nemzetközi bank közreműködésével. Ez az új hitelkeret biztosítja a MET számára a finanszírozási rugalmasságot, amelyre a növekedési pálya folytatásához van szüksége, és lehetőséget ad a cégcsoport további terjeszkedésére is. Sven Kirch, a MET Csoport pénzügyi igazgatója és az igazgatótanács tagja szerint a díj elismerése a banki partnerek bizalmának és az innovatív finanszírozási stratégiának.