A lakossági hitelezés fellendült, a vállalati hitelezés még várat magára
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Hitelezési folyamatok kiadványa szerint 2024 március végéig a hitelintézetek vállalati hitelállománya 2,5 százalékkal, míg a háztartási hitelállománya 4,2 százalékkal növekedett éves alapon. Az új vállalati hitelkihelyezések volumene az első negyedévben elmaradt a 2023-as év azonos időszakához képest, a lakossági hitelszerződések értéke viszont 71 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke több mint duplázódott. A bankok a vállalati hitelek iránti keresletben még nem érzékeltek jelentős változást, de a lakossági hitelek iránti kereslet élénkülését tapasztalták, és ennek erősödését várják.
Vállalati hitelezés
A nem-pénzügyi vállalatok felé nyújtott hitelállomány 246 milliárd forinttal csökkent 2024 első negyedévében, ami 2,5 százalékos éves növekedést jelent, összhangban a nemzetközi trendekkel. Az új hitelkihelyezések volumene a vállalati szegmensben nem érte el az előző év azonos időszaki szintjét. A támogatott vállalati hitelek aránya növekedett az első negyedévben, de elmaradt a tavalyi év első felében tapasztalt szinttől. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya csökkent. A vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába lekövette a kamatkörnyezet csökkenését, az újonnan szerződött vállalati forinthitelszerződések átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében 11,5 százalék, a nagyösszegű hitelek esetében pedig 9,2 százalék volt. A bankok a vállalati hitelfeltételeket nem változtatták, és a következő fél évben sem terveznek változtatást. A vállalati hitelkereslet visszaesését tapasztalták, különösen a forinthiteleknél és a hosszú lejáratú hiteleknél, de a rövid lejáratú hitelek iránti keresletélénkülést is észleltek. A következő két negyedévre a válaszadók összességében élénkülő hitelkeresletet várnak, de a hosszú lejáratú hitelek iránti keresletben nem látnak fordulatot.
Lakossági hitelek
A háztartási hitelállomány 115 milliárd forinttal bővült 2024 első negyedévében, ami 4,2 százalékos éves növekedést jelent. A lakossági új hitelszerződések volumene jelentősen, 71 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a lakáshitelek és a babaváró hitelek bővülése miatt. A lakáshitel-szerződések száma is nőtt, de a volumen növekedését főként a magasabb hitelösszegek támogatták. A piaci alapú lakáshiteleket átlagosan 6,5 százalékos kamat mellett nyújtották a bankok, míg az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 5,5 százalék volt. Az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 24 százalékot tett ki. A piaci alapú lakáshitel-volumen jelentős részét a bankok a 7,3 százalékos önkéntes THM-plafon alatti teljes hitelköltséggel szerződtették. A bankok a lakáscélú hitelek feltételein nem változtattak, a fogyasztási hitelek feltételein pedig lazítottak. A kereslet élénkülését tapasztalták mindkét hiteltípusnál, és a bankok fele a további erősödésre számít.