A jüan gyengülésének jelei Kínában
A kínai központi bank (PBOC) a jelek szerint hajlandó lehet a jüan gyengülésére az amerikai dollárral szemben, amit a növekvő tőkekiáramlás és az erősödő dollár okozott nyomás eredményezhet.
A Bloomberg információi szerint a PBOC a jüan napi referencia-kamatát január óta nem látott szintre gyengítette, ami a jüan azonnali árfolyamának csökkenésével is egybeesett. A befektetők a magasabb hozamú eszközöket részesítették előnyben, és a dollár további erősödésére tettek, ami csökkentette a jüanban denominált eszközök iránti keresletet.
A PBOC által végrehajtott referencia-kamatláb módosításai, bár mérsékeltek, mégis fontos politikai fordulatot jelezhetnek. Korábban Peking szigorúan ellenőrizte a jüan árfolyamát, azonban a legutóbbi lépések arra utalnak, hogy a kínai vezetés talán készen áll arra, hogy felhagyjon a valuta mesterséges támogatásával. Ez jelentős hatással lehet az ázsiai régióban, ahol a jüant stabilizáló erőként szokták kezelni.
Az idei év során a kínai hatóságok erősen tartották a jüant, mivel a gyengébb gazdasági teljesítmény és az USA-val szembeni kamatlábkülönbség a dollár javára hatott. A tőkekiáramlás növekedése, amely a helyi vállalatok növekvő devizavásárlásában és az exportőrök dollárban való felhalmozódásában nyilvánult meg, szintén hozzájárult a jüan gyengüléséhez.
A PBOC számára komoly kihívást jelent megtalálni a jüan gyengülésének megfelelő ütemét, hogy az ösztönözze a gazdasági növekedést anélkül, hogy piaci pánikot vagy további tőkekiáramlást idézne elő. Egyes korábbi kínai tisztviselők szerint Kínának enyhítenie kellene a jüan feletti ellenőrzésén, mivel a stabilitásra való túlzott összpontosítás korlátozza a monetáris ösztönzés lehetőségeit.
A kínai lakosság az állampapírok iránti kiugró keresletével is hozzájárulhat a jüan gyengülésének dinamikájához. A Financial Times jelentése szerint Kína 40 milliárd jüan értékű, 30 éves futamidejű állampapírt bocsátott ki, a kereskedést azonban többször is fel kellett függeszteni a lakossági befektetők viselkedése miatt. Peking azt tervezi, hogy idén összesen 1000 milliárd jüan értékű, 20-50 éves futamidejű államkötvényt bocsát ki a kormányzati kiadások finanszírozására és a növekedés ösztönzésére. A kötvények első kötete a sanghaji és a sencseni tőzsdén debütált, ahol a lakossági befektetők a szokásosnál nagyobb hozzáférést kaptak.
Az ingatlanszektorban kiújuló válság és a bankok alacsony betéti kamatlába miatt a befektetők az államkötvények felé fordulnak, ami további nyomást gyakorolhat a jüanra. A BNP Paribas által elemzett adatok szerint a kínai bankok által kibocsátott állampapírok az idei év első három hónapjában 270 milliárd jüan forrást vonzottak be, ami a lakossági kereskedők szerdai kiugró állampapír-keresletét is magyarázhatja.
A kínai pénzügyminisztérium a 40 milliárd jüan értékű, 20 éves futamidejű államkötvények második tételének értékesítését most pénteken indítja el, a kereskedés jövő szerdán kezdődik.