Az idei "példátlan" béremelés mértéke
Miközben az átlagkereset jelentősen nőtt, a magyar háztartások inflációs érzete romlott, de a kormány szerint idén 8-10 százalékos reálbér-növekedés várható.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400 forintot, a nettó átlagkereset pedig 452 700 forintot tett ki. A bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 13,9, illetve 13,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a reálkereset 9,9 százalékos növekedést mutatott.
A bruttó keresetek mediánértéke 510 000 forint, a nettóé 354 500 forint volt, ami 15,7, illetve 15,9 százalékos emelkedést jelent. Az átlagfizetés három nemzetgazdasági ágban már meghaladja az egymillió forintot: a pénzügyi szektorban, az energiaiparban és az infokommunikáció területén.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint az állami szektorban a bérnövekedés dinamikája 17,4 százalék volt márciusban, amit elsősorban az oktatás területén zajló bérrendezés okozott. A vállalati szektorban a bérnövekedési ütem közel 13 százalék maradt, ami azt jelenti, hogy a magas nemzetgazdasági átlagbér nem csak az állami szférának köszönhető.
Az elemző hozzátette, hogy az infláció elérte az idei mélypontját, miközben az átlagbér növekedése fennmaradt, így a reálbérek éves bázison mért növekedése 9,9 százalék volt. Az ING Bank 10 százalék körüli bérnövekedést és 4,5 százalékos inflációt vár az év egészére, ami érdemi reálbér-növekedést jelenthet.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint jó esély van arra, hogy az idei reálbér-növekedés 8-10 százalék közötti legyen, amit példátlannak nevezett. A kormányzat 4-5 százalék közötti éves inflációt vár, ha nem történik nagy változás.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. jelentése szerint a lakosság gazdasági közérzete javult, de az inflációs érzet rosszabb lett. A foglalkoztatási helyzet megítélése pozitív tartományba került, míg a háztartások inflációs folyamatok megítélése enyhén romlott. A gazdasági környezet megítélése és az anyagi helyzet értékelése is változott, utóbbi javulást mutatott.
A lakosság anyagi helyzetérzete is javult, kevesebben élnek nélkülözések között, és többen jönnek ki jövedelmükből. A megkérdezettek 15,6 százaléka gondok nélkül él, 41,5 százaléka beosztással kijön, és 31,3 százaléka éppen kijön jövedelméből.