Oroszország tengeri határait érintő tervek kavarnak vihart
Oroszország bejelentése, miszerint egyoldalúan újraértelmezi tengeri határait, aggodalmat keltett Finnországban, Litvániában és Svédországban. A tervezet érintené több szigetet és földnyelveket is, amelyek a Balti-tengeren találhatóak.
Az orosz védelmi minisztérium által előkészített rendelet szerint a Kreml a Finn-öbölben és a kalinyingrádi terület közelében lévő beltengeri vizek egy részét kívánja sajátítani. A tervezet szerint a jelenlegi, 1985 óta érvényben lévő határelrendezés nem felel meg a jelenlegi földrajzi viszonyoknak. Az Interfax orosz állami hírügynökség egy diplomáciai forrása azonban cáfolta, hogy Oroszország meg kívánná változtatni a Balti-tenger tengeri határait.
A Radio Szvoboda szerint az orosz kormány nem egyeztetett Finnországgal és Litvániával a határváltoztatásokról. A Helsingin Sanomat finn lap a nyilvánosan elérhető orosz nyelvű dokumentumok alapján arról számolt be, hogy az új határ a Finn-öböltől keletre fekvő orosz szigetektől délre futna. A tervezet módosítására június 4-ig lehet javaslatot tenni, majd az orosz Dumának és a miniszterelnöknek kell aláírnia.
Litvánia a tervezetet nyílt provokációnak tekinti, és felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a határok sérthetetlenségéről szóló megállapodásokat. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az orosz határáthelyezési tervezet félelmet és bizonytalanságot próbál gerjeszteni, és a NATO és az Európai Unió ellen irányul. A litván külügyminisztérium a Bildnek úgy jellemezte Oroszország akcióját, mint „szándékos, célzott, fokozódó provokációt a szomszédos országok megfélemlítésére”, és „átfogó magyarázatért” beidézi Oroszország képviselőjét.
Finnország részéről Elina Valtonen külügyminiszter nem kommentálta a médiainformációkat, de rámutatott, hogy Finnország része az Európai Uniónak és a NATO-nak, és létezik egy határegyezmény, amely mellett Oroszország is elkötelezett. A finn külügyminisztérium felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a tengerjogi egyezmény rendelkezéseit.
A Kyiv Independent szerint Moszkva célja az lehet, hogy kiterjessze az orosz felségvizek szélességét a Balti-tengeren. A tervezet érintené a Sommers, Jahi, Rodsher, Malyi Tyuters, Vigrund és Gogland szigeteket, valamint a Narva folyó északi torkolatát és a Kur-földnyelvet. A The Moscow Times szerint a finn határon a Jähi, Sommers, Holland, Rodsher, Malyy Tyuters, Vigrund szigetek területén, valamint a Narva folyó északi bejárati fokánál, a litván határon pedig a Kurlandi-fok, a Taran-fok, a Taran-foktól délre eső fok és a Balti-fok területén akarják kiigazítani a koordinátákat.
Hannu Himanen, a volt moszkvai nagykövet szerint az ügy összefügghet a dán szoroson áthaladó orosz olajszállító tartályhajók kérdésével, és a hibrid hadviselés eszköze lehet. Az időzítés az európai parlamenti választásokkal is összefügghet, és tesztelheti a nemzetközi reakciókat.
A svéd fegyveres erők főparancsnoka, Micael Byden Putyin balti-tengeri hatalmi ambícióira figyelmeztet, és kijelenti, hogy ha Oroszország átveszi az irányítást és lezárja a Balti-tengert, az óriási hatással lenne az életünkre Svédországban és az összes többi Balti-tengerrel határos országban. Byden szerint Oroszország környezeti katasztrófát okozhat közvetlenül a küszöbünkön, és balesetnek állíthatja be, valamint katonai célokra is felhasználhatná az öreg tartályhajókat.
Mihail Goncsar, a Globális Tudományok Központjának elnöke szerint Putyin úgy döntött, hogy „tökön ragadja a NATO-t” a Balti-tengeren, de a palack nyaka a Dán-szoros. Svédország és Finnország már NATO-tagok, a Balti-tenger pedig a NATO és az EU tengere. Goncsar szerint a NATO ugyanezt megteheti a Balti-tengeren is, lezárva hosszú időre a Kalinyingrád-exklávé körüli területet.
Azonban a Reuters szerint az orosz tervezet nemrég nyom nélkül eltűnt a védelmi minisztérium weboldaláról. A tervezet törlésére utaló rövid üzenet olvasható a poszt helyén, de Moszkva semmilyen indoklást nem tett közzé a rendelet törléséről, és újságírói kérdésekre sem válaszolnak. Nem lehet tudni, ki, miért tüntette el a tervezetet.