A gazdaság újraindításának ígérete és a lakáshitelek THM-plafonja

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint 2024-ben újraindul a gazdaság, és 2025-ben további gyorsítás várható, bár a háború befejezése is kulcsfontosságú lesz a gazdasági növekedés ütemének fokozásában.

A miniszter a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében kifejtette, hogy a 2008–2012 közötti gazdasági válsághoz képest az elmúlt években száz éve nem látott külső sokkokkal kellett megküzdeniük, amelyek ellenére a magyar gazdaság 2024-ben készen áll az ugrásra. Nagy Márton szerint a magyar gazdaság 2024-ben az EU-átlagot 1,5-2 százalékponttal meghaladó ütemben nőhet, és az első negyedévben az egyik leggyorsabb ütemben növekedett az unióban.

A gazdasági növekedés helyreállásához először az infláció leküzdésére volt szükség, amelyet a miniszter szerint sikeresen végrehajtottak, hiszen az élelmiszer-infláció márciusban már az unióban a második legalacsonyabb volt.

A magyar családok óvatossága oldódik, ami a kiskereskedelmi forgalom és a reálbérek növekedésében is megmutatkozik. A kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékos tavalyi csökkenés után márciusban már 4,2 százalékkal nőtt, a reálbérek pedig a tavalyi éves 2,9 százalékos csökkenés után mintegy tíz százalékkal emelkedtek. A belföldi vendégéjszakák száma és az új lakossági hitelszerződések értéke is jelentős növekedést mutatott.

A Szép-kártya-rendszer bővülése is hozzájárul a helyreálláshoz, hiszen márciusban több helyen fogadták el, többen használták, és a kártyákon lévő pénzösszeg is növekedett. A kiskereskedelem és a turizmus beindulása, valamint a csok plusz és az új otthonfelújítási program is hozzájárulhat a belső fogyasztás növekedéséhez.

A vállalatok is bátrabbak lettek, az építőipari termelés volumene és az új vállalati hitelszerződések száma is növekedést mutat. A külföldi működőtőke-beáramlás is folyamatos, ami a beruházási aktivitás felfutását vetíti előre. A külkereskedelmi egyenleg rekordmagasra nőtt, bár a nemzetközi piacokon a kereslet gyengélkedése kihívást jelenthet.

Nagy Márton a Magyar Bankszövetség elnökével, Jelasity Radovánnal folytatott megbeszélésén arra kérte a bankokat, hogy a hozamemelkedés ellenére tartsák fenn a lakossági lakáshitelek június 30-ig érvényben lévő, 7,3 százalékos önkéntes THM-plafonját. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez hozzájárulhat a piaci alapú hitelezés további megerősödéséhez és dinamizálásához.

A vállalati hitelek piacán történt akciós időszak kiértékelése során a bankok önkéntes módon, átmenetileg, azaz a futamidő első 6 hónapjában 0 százalékra csökkentették a BUBOR feletti kamatfelárat, ami mindkét fél számára megnyugtató és biztató eredményeket hozott. Azonban az MNB adatai és a banki nyilatkozatok alapján a "felármentes" vállalati hitelezés szerény eredményeket hozott, mivel éppen a kamatmentes időszakban esett mélypontra a változó kamatozású forinthitelek szerződéses összege.

Nagy Márton ígérete szerint 2024-ben újraindítják a gazdaságot, 2025-ben pedig gyorsítás következik, de a háború befejezésének időzítése is meghatározó lesz a gazdasági növekedés ütemében. A kormány várakozása szerint idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Ezt a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása, a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett, a dinamikus reálbér-emelkedés is jelentős mértékben fogja támogatni.

Beindult a hitelezés?

Márciusban a pénzintézetek 97,8 milliárd forint értékű lakáshitelt tudtak kihelyezni, ami 21 hónapos csúcsnak számít. Ennél komolyabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok. Éves összevetésben a bankok által folyósított hitelösszeg közel két és félszerese volt az egy évvel korábbinak. Az első negyedéves adatok is kedvezőnek tűnnek: az idei első három hónapban a háztartások által felvett 265 milliárd forintnál több hitelre egyedül 2022 elején szerződtek eddig a családok. A kedvezőbb kamatkörnyezet, valamint a júniusban belépő lakossági energiahatékonysági támogatás felpörgetheti a felújítási és korszerűsítési piacot, ami lendületet adhat az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak.