Itt a két hiteltermék, amely letarolja a lakossági piacot
Az első negyedévben a lakáshitelek és a személyi kölcsönök adták az új lakossági hitelszerződések négyötödét, és ez a tendencia az év hátralévő részében is megmaradhat, részben az új állami támogatásoknak köszönhetően.
2024-ben a lakossági hitelpiac repülőrajtot vett: az év első három hónapjában összesen 533 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseket, ami 75 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az óriási növekedéshez hozzájárult a tavalyi gyengélkedés is, hiszen 2023 első negyedévében csupán 113,5 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés született.
Az MNB adatai szerint a hitelfelvételben gondolkodó háztartások figyelme szinte csak a lakáshitelekre és a személyi kölcsönökre koncentrálódott. A lakáshiteleknél a megkötött szerződések összege éves összevetésben több mint a duplájára nőtt, míg a személyi kölcsönöknél közel másfélszeresére emelkedett a piac. Az újonnan megkötött szerződések száma azonban nem növekedett olyan gyorsan, mint az összesített értékük.
A lakáshitelek és a személyi kölcsönök iránti kereslet az év további részében is fennmaradhat, ami jelentős részben az új, támogatott hitelkonstrukcióknak köszönhető. A csok plusz megjelenése és az otthonfelújítási program nyár eleji újraindulása is hozzájárulhat a kereslet növekedéséhez. A piaci feltételekkel kínált lakáshiteleknél a kamatok elfogadott szintre süllyedtek, míg a személyi kölcsönök piacát az otthonfelújítási program második üteme lendítheti fel.
A babaváró hitel teljes háttérbe szorulásától azonban nem kell tartani, hiszen a csok plusz mellé sokan igényelhetnek majd babaváró kölcsönt is. Az év végéig élő, átmeneti szabály, amely szerint a házaspár nő tagja legfeljebb 40 éves lehet, és igazolja, hogy a terhességének legalább a 12. hetében jár, szintén hozhat keresletet a babaváró kölcsönöknél.
2024-ben kevés az esély arra, hogy ismét rekordok dőljenek a lakossági hitelpiacon, de az első negyedéves adatok alapján a tavalyi visszaesést impozáns növekedés követheti. A lakáshitelek lehetnek a fellendülés nyertesei, bár az első negyedéves számokból nem szabad messze menő következtetéseket levonni.
Az első negyedévben a magyarországi háztartások vagyonának növekedése is jelentős volt, több mint 4000 milliárd forinttal bővült, ami átlagosan egymillió forintot jelentene háztartásonként. A jelentős vagyonnövekmény hátterében több tényező is állhat, például a piaci árfolyamok emelkedése, amely a növekmény 60 százalékát adta, és a befolyó friss pénzek, mint a 13. havi nyugdíj. A tőzsdei részvényeken is sokat kerestek a magyar háztartások, március végén már 2472 milliárd forintot tartottak részvényekben.
A háztartások kötelezettségeinek állománya is nőtt az év első három hónapjában, március végén 15 208,4 milliárd forint volt a teljes tartozás. A hitelfelvételi kedvnek jót tett a THM-plafon és a CSOK Plusz program is, a fogyasztási hitelek iránti kereslet pedig továbbra is magas maradt. A babaváró hitel is keresett maradt a szigorított feltételek dacára. Az első negyedévben a statisztikák szerint kezdett helyrejönni a lakáshitelezés, forint ingatlanhitelből 87,5 milliárd forinttal haladta meg a felvett kölcsönök összege a visszafizetésekét, ami 2022 harmadik negyedéve, a Zöld Otthon Program kifutása óta rekord értéknek számít.