Lakásárak változása: mit mutatnak a legfrissebb adatok?
Hónapok óta a lakásárak emelkedéséről szólnak a hírek, különösen Budapest agglomerációjában, ahol fél év alatt 10 százalékkal nőttek a családi házak árai, és a kereslet is meghaladta a válság előtti szintet. Azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése más képet fest, amely szerint a reálértékben számolt lakásárak éves növekedése 2023 tavaszára mínusz 15 százalékra csökkent.
Az MNB félévente közzétett jelentése alapján a lakásárak reálértékben számolt változását mutató grafikon azt jelzi, hogy az infláció levonása után a lakásárak növekedése jelentősen lelassult. A 2022-es év második felében az infláció ugrásszerű növekedése mellett a lakásárak emelkedése mérséklődött, ami a reál-lakásárindex eséséhez vezetett.
A bank korábbi előrejelzése szerint a lakásárindex 2023 első negyedévéig mínusz öt százalék körül maradhatott volna, azonban a valóságban az első negyedévben a lakásárindex növekedése mindössze -0,4 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanok ára szinte azonos mértékben nőtt, mint a többi termék és szolgáltatás ára.
A MNB meglepő előrejelzése szerint a 2023 második negyedévében a lakásárindex éves növekedése 2,3 százalékkal csökkenhet. Ez azt sugallja, hogy az infláció 3-4 százalékos szintje mellett a lakásárak csupán 1-2 százalékkal emelkedhetnek, ami nominális drágulást jelent, de például a fizetések 14 százalékos emelkedésével összevetve a lakások relatíve olcsóbbak maradhatnak.
Az MNB az előrejelzését azzal indokolja, hogy bár a reáljövedelem növekedése pozitív hatással lehet a lakásárakra, más tényezők, mint a munkanélküliség enyhe emelkedése és a háztartási hitelezés alacsony szinten maradása, fékezhetik a drágulást.
Ezzel párhuzamosan, a lakossági megtakarítások gyarapodása felgyorsult Magyarországon. A 10% feletti megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal nőttek a megtakarítások egy év alatt, ami körülbelül 13,5%-os reálnövekedést jelent. A háztartások bruttó pénzügyi eszközeinek összértéke először lépte át a 100 ezer milliárd forintot, ami egy év alatt 15,4%-os növekedést jelent.
A befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, 44%-os állománynövekedést érve el az elmúlt egy évben, míg a legtöbb pénzt, csaknem 13 ezer milliárd forintot állampapírban tartjuk. A megtakarítások 23%-a állampapírban, 21%-a befektetési jegyben, 19%-a folyószámlabetéten, 12%-a készpénzben van.
Az infláció lecsengésével 2023 negyedik negyedévében megállt a készpénz és a bankbetétek visszaesése is, az elmúlt fél évben tranzakciós alapon csaknem 850 milliárd forinttal gyarapodtak például a folyószámla-egyenlegek. A változások úgy mentek végbe, hogy az állampapírok nem veszítettek népszerűségükből, az idei első negyedévben is 154 milliárd forintnyi tőkebeáramlást látunk náluk.
A háztartási megtakarítások gyarapodását támogatja az is, hogy az MNB legutóbbi Inflációs jelentésében olvasható előrejelzés szerint a megtakarítási ráta 10% felett maradhat a magyar háztartásoknál a következő években.
A Magyar Nemzeti Bank történetében egy különleges esemény is helyet kapott, amikor egy közel 80 évvel ezelőtt kelt levél, amely az Aranyvonattal kapcsolatos fontos emlék, nyilvánosságra került. A dokumentum, amelyet Tarnay Frigyes, az MNB főellenőre írt az amerikai haderő parancsnokának a II. világháború idején, az Aranyvonaton menekített 30 tonnás aranykészlet megőrzésére kérte az amerikaiakat. A levél, amelyet Tarnay Frigyes örökösei 2024. május 21-én adományoztak a Pénzmúzeumnak, egy jelentős banktörténeti emlék, és mint ilyen, fontos adalék az Aranyvonat történetének teljes körű megismeréséhez. Az eredeti dokumentum állományvédelmi szempontoknak megfelelő vizsgálaton esik majd át, és a restaurálás módja is ezt követően dől el.
A monetáris politika terén is fontos változások történtek, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, ami nem okozott nagyobb kilengést a forint piacán. A forint erősödése tovább folytatódott, az euróval és a dollárral szemben is több havi csúcsának közelében van a jegyzés. Az EUR/HUF árfolyama rövid időre ismét a 385-ös szint alá csökkent, amire legutóbb február 5-én volt példa, míg az USD/HUF kurzusa a 354,76-os szinten állt. Az erősödés annak ellenére folytatódott, hogy a dollár gyengülése az euróval szemben megtorpant, de az EUR/USD árfolyam ismét emelkedésnek indult.
A magyar háztartások pénzügyi vagyona összesen 86 888 milliárd forint volt 2023 március 31-én, ami egyetlen negyedév alatt 3970 milliárd forint növekedést jelent. A növekedés jelentős részét a céges tulajdonrészek értékének növekedése és a 13. havi nyugdíj téli kifizetése magyarázza. A forintbetétben tartott összeg 10 568 milliárd forintra nőtt, míg a devizabetétek 32 milliárddal csökkentek, 4168 milliárd forintra. Készpénzben pedig 6705 milliárd forintot tartanak maguknál az emberek, ami érdekes fordulatot jelent, hiszen hosszú idő után csökkent a készpénzmennyiség, de a 13. havi nyugdíj kifizetése és az infláció lassulása miatt ez a trend újra növekedőbe váltott át.