Akadályokba ütközött a szélsőjobb kormányalakítás Hollandiában

Annak ellenére, hogy a holland választásokat megnyerő szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) megállapodott három másik párttal a kormányprogramról, a kormányzás nem indul gördülékenyen – a PVV-t irányító Geert Wilders által felvetett miniszterelnök-jelölt, Ronald Plasterk még a hivatalos felkérés előtt visszalépett, és a Szabadságpárt nem tud elegendő nevet előrántani a kormányzásra készülődve.

Szerdán tart vitát a holland parlament a tavalyi parlamenti választások után koalíciós tárgyalásokat folytató, majd a közös kormányzásban megállapodó leendő kormánykoalícióról. A választásokat meglepetésre a muszlimellenes üzeneteket a migráció, lakhatási és megélhetési válságra cserélő, Geert Wilders vezette PVV nyerte, de Wilders politikai karanténban volt, ami új helyzet elé állította a holland mainstream pártokat.

Wilders egy színtiszta jobboldali kormányt szeretett volna vezetni, amiben részben meg is sikerült állapodni, hiszen a centrumtól a szélsőjobboldalig terjedő koalíció jön létre, de annak vezetője nem Wilders lesz. A közel hat hónapig tartó tárgyalások során a Szabad Demokrata Néppárt (VVD), az Új Társadalmi Szerződés (NSC) és a Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) megegyezett Wilders-szel a kormányprogramról, de azt követelték, hogy a miniszterelnök egy pártnélküli technokrata legyen.

A miniszterelnöknek szánt Ronald Plasterk, aki a koalíciós tárgyalásokat vezető verkenner volt, egy korrupciós botrány miatt visszalépett a kormányfői jelöltségtől még a hivatalos felkérés előtt. Plasterket azzal vádolták, hogy nem etikusan járt el cégének eladásakor, és bár tagadja a vádakat, bejelentette, hogy emiatt nem fogadja el Wilders felkérését a miniszterelnöki pozícióra.

Jelenleg Wilders és leendő koalíciós partnerei, a VVD-t vezető Dilan Yesilgöz, az NSC-vezér Pieter Omtzigt és a BBB-elnök Caroline van der Plas is nehéz helyzetbe kerültek, és a választók sem teljesen elégedettek a programjukkal.

A Szabadságpártnak hivatalosan csak Wilders a tagja, kormányzati tapasztalattal egyik képviselője sem rendelkezik, és a pártszervezet hiányának következtében a PVV kádereket és háttérben dolgozó szakembereket sem tud felmutatni. A koalíciós partnerei már korábban kikötötték, hogy a leendő kormány vezetője nem lehet Wilders vagy PVV-s, és a párt múltja, illetve a leendő koalíción belüli törésvonalak miatt sokaknak nem is vonzó a miniszterelnöki szék.

A miniszteri névsort összeállító Richard Van Zwol korábban azt nyilatkozta, hogy 4–5 hét múlva állhat fel a kormány, de ez még Plasterk visszalépése előtt volt. Jelenleg nagy casting folyik a miniszterelnöki bársonyszékért, és kérdéses, mikor találnak majd egy jelöltet. Van Zwol a VVD-t vezető Yesilgözzel való találkozója után csak annyit kommunikált, hogy a jelenlegi szakaszban nem tud nyilatkozni.

A négy párt közel féléven keresztül tárgyalt és több fontos kérdésben megállapodott, mint például a migráció, a lakhatási válság kezelése és az államadósság csökkentése. Szakértők szerint azonban a koalíció költségvetési tervei nem biztos, hogy fenntarthatók, és a választók egy része is problémásnak találja a programot.

Wilders szerint a választók elégedettek lesznek a kormányprogrammal, és bár kompromisszumokat kellett kötniük, a koalíció négy tagja számára ez egy felvállalható program. A PVV-elnök hozzátette, hogy dolgozni fognak az együttműködésen, hiszen minél jobban kijönnek egymással, annál tovább tudnak közösen kormányozni.