Van, aki Orbán Viktort szeretné az Európai Bizottság élére
A Neue Kronen Zeitung beszámolója szerint az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) EP-listavezetője, Harald Vilimsky Orbán Viktor magyar miniszterelnököt javasolja az Európai Bizottság élére. Vilimsky úgy véli, hogy Orbán az egész uniós vezetés ellenpontjaként szolgálna, és garanciát jelentene az illegális bevándorlás megállítására.
A HVG által idézett világlapok között a Financial Times is szerepel, amely Robert Fico szlovák vezető dilemmáját tárgyalja: vajon bosszút állna-e, vagy új lapot nyitna felgyógyulása után. Fico az őszi választások előtt az EU, Ukrajna és a migráció ellen kampányolt, de a győzelem után nem akadályozta meg Kijev megsegítését, ellentétben Orbán Viktorral. Brüsszel és több emberi jogi szervezet figyelmeztetett, hogy Szlovákia tekintélyuralmi irányba haladhat, hasonlóan Magyarországhoz.
A Politico szerint az uniós illetékesek attól tartanak, hogy Fico a NATO-n belül nagyobb károkat okozhat, mint Orbán, aki késleltette a finnek és a svédek NATO-ba való belépését. Mindkét vezető elutasítja Mark Rutte holland miniszterelnököt mint az új NATO-főtitkár jelöltjét. Brüsszeli források szerint azonban Fico a színfalak mögött kevésbé vehemens, mint nyilvános megjelenéseiben.
Vilimsky cáfolta azokat az állításokat, miszerint az FPÖ eltörölné az európai képviselők közvetlen megválasztását, noha korábban Orbán Viktor ezzel kapcsolatos kezdeményezését még megfontolásra érdemesnek nevezte.
Az EU vezetői és Kijev közötti intenzív diplomácia eredményeként a brüsszeli tisztségviselők arra törekednek, hogy már a jövő hónapban megkezdődjenek a hivatalos tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. A színfalak mögött az EU és Kijev diplomatái intenzíven dolgoznak azon, hogy megpróbálják rávenni a magyar kormányt, hagyja jóvá az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Több névtelenül nyilatkozó diplomata a Politicónak azt mondta, a cél az, hogy június 25-én beinduljanak a hivatalos tárgyalások. A tárgyalások megnyitása morálisan fellendítené Ukrajnát, amely több mint két éve harcol a teljes körű orosz invázió ellen, és régóta vágyik a nyugati blokkhoz való csatlakozásra.
Az EU vezetői tavaly decemberben kifejtették Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek: azt szeretnék, ha Ukrajna és Moldova csatlakozna a klubjukhoz, amivel potenciálisan 29 országossá bővülhet az unió. A tagsági tárgyalások megkezdésének formális jogi procedúráját azonban az orbáni vétó feltartóztatta.
A diplomaták meglátása szerint Brüsszel és Kijev is intenzív kétoldalú diplomáciát folytat Budapesttel az ukrajnai magyar kisebbségekkel kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter áprilisi megbeszéléseit követően „a felek a párbeszéd pozitív dinamikáját észlelték”. Kijev válaszolt a magyar kormány által felállított 11 pontból álló listára, és várja Orbánék válaszát.
Miután az uniós vezetők politikai jóváhagyása megtörtént, a csatlakozási folyamat következő lépése az Ukrajnával folytatott hivatalos tárgyalások megkezdése egy kormányközi konferencia keretében. Ez jelentené a tagsági tárgyalások hivatalos kezdetét.
Ehhez az uniós országoknak meg kell állapodniuk egy úgynevezett tárgyalási keretről. A 27 állam azóta alkudozik ezen a dokumentumon, hogy az Európai Bizottság márciusban elküldte azt nekik. Eddig a tárgyalások technikai szinten jól haladnak, és arra számítanak, hogy az elkövetkező hetekben új tervezetet küldenek az uniós nagyköveteknek, hogy a legkényesebb kérdéseket ki tudják kalapálni.
Ukrajna és uniós támogatói azt szorgalmazzák, hogy a Brüsszel és Kijev közötti kormányközi konferenciát még azelőtt tartsák meg, hogy Magyarország július 1-jén átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét. Orbán Viktor volt a legnagyobb belső akadálya annak, hogy az EU az elmúlt két évben folyamatosan támogassa Ukrajnát. A magyar kormányfő többször fenyegetőzött azzal, hogy megakadályozza a Kijevnek nyújtott uniós támogatásról és a csatlakozási tárgyalásokról szóló döntéseket és a Moszkva elleni szankciókat. A tárgyalási keret elfogadásához Budapest további garanciákat akar az ukrajnai magyar kisebbségi jogok megerősítésére.
Ugyanakkor Magyarországnak fontos, hogy sikeres legyen az EU Tanácsának elnöksége – mondták a diplomaták. A soros elnökséget jelenleg betöltő belgák is igyekeznek meggyőzni Magyarországot, hogy ez az ő politikai érdekük is, különösen azért, mert Magyarország később több módon is blokkolhatná Kijev csatlakozását, ha úgy akarná.