Az iráni elnök tragikus halála és annak következményei
Szombaton Azerbajdzsánba látogatott Ebrahim Raíszi iráni elnök és Hoszejn Amir-Abdollahian külügyminiszter, ahol egy közös duzzasztógát és vízerőmű átadási ceremóniáján vettek részt Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök társaságában. A küldöttség három helikopterrel érkezett, és vasárnap reggel már újabb programra repült vissza Iránba.
Az elnököt és kíséretét szállító helikopter helyi idő szerint kora délután süllyedni kezdett, és az alig lakott hegyek közé csapódott. A becsapódás pontos helyét a köd miatt nem tudták megállapítani.
A mentési munkálatokat a sziklás-erdős, ködlepte terep megnehezítette, de Teherán külföldi segítséget is kapott, többek között Törökországtól és az Európai Uniótól. Az USA segítségét is kérte a Fehér Ház szerint.
A kiégett roncsot egy török megfigyelődrón fedezte fel hétfőn. A fedélzeten tartózkodó kilenc ember valószínűleg már a becsapódáskor életét vesztette; Ebrahim Raíszi holttestét Tabríz városába szállították, ahol kedden el is temették.
A baleset pontos okait még hónapokig fogják vizsgálni. Abdulkadir Uraloğlu török közlekedési miniszter szerint két helikopterből hiányzott, vagy nem működött a transzponder.
Az iráni állami vezetők még az 1979-ben elűzött sah idejében vásárolt amerikai Bell 212-es helikoptereken utaztak. Egy hónapokkal korábbi feljegyzés szerint új orosz helikopterek vásárlását sürgették. Dzsavad Zarif volt külügyminiszter szerint az amerikai szankciók miatt nem tudtak alkatrészeket beszerezni a helikopterekhez.
Az iráni elnök egy sor szervezet és frakció potenciális célpontja volt. Az első hírek után különböző összeesküvés-elméletek szökkentek szárba. A közösségi platformokon terjedő feltételezések között Izrael bosszújába, a legfelsőbb vezető fia, Modzstaba Hamenei hatalmi ambícióját szolgáló merényletbe, vagy a beludzs szeparatisták akciójába lehetett belebotlani.
Az izraeli és amerikai részről tagadták, hogy köze lenne a balesethez, és az iráni rezsim közleményeiben sem merült fel az izraeli támadás vagy szabotázs gyanúja.
A Fehér Ház és Izrael ENSZ-nagykövete is kritikusan nyilatkozott Raíszi halálával kapcsolatban. Tom Tugendhat brit biztonsági miniszter szerint Raíszi rezsimje felelős több ezer iráni állampolgár lemészárlásáért.
Az iráni elnöki intézmény fontos döntéshozói szereppel bír, és az elnököt a nép közvetlenül választja. Raíszi azonban soha nem számított népszerű politikusnak. Nevéhez több tömeges emberi jogsértés fűződik, és ő volt az egyik kulcsfigurája az 1988-ban történt tömeges kivégzéseknek.
Az ideiglenes adminisztráció kijelölése gyorsan megtörtént, Mohamed Mokhber alelnök lépett Raíszi helyére. Június 28-ra kitűzték az elnökválasztást is. A Foreign Policynek nyilatkozó szakértők szerint a vezetés nem kíván eltérni a konzervatív-elnyomó irányvonalától.
Raíszi halála a rendszer stabilitását is veszélyeztetheti, mivel őt tartották Ali Hamenei lehetséges utódjának. A június végére kiírt választás is kockázatokat rejt, és esélyes, hogy újabb negatív rekord születik a részvétel tekintetében.
A gyorsnak és zökkenőmentesnek eladott átmenet meglepetéseket tartogathat. A mozgalmak nem halottak, csak alacsonyabb szintekre húzódtak vissza, és bármikor országos szintre robbanhat az elégedetlenség.