A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancs kérelme és annak várható hatásai
Még nincs döntés arról, hogy kiadnak-e nemzetközi elfogatóparancsot az izraeli és a Hamász vezetői ellen, de a kérelem benyújtása önmagában is befolyásolhatja a gázai konfliktust.
Egyelőre bizonytalan, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kiad-e elfogatóparancsot az izraeli kormányfő, a védelmi miniszter és a Hamász terrorszervezet három vezetője ellen. Az ICC főügyésze, Kharim Khan brit jogász hétfőn nyújtotta be a kérelmet, amelyet a háromfős tárgyaláselőkészítő kamara – benini, mexikói és romániai tagokkal – vizsgál meg. A döntés meghozatala legalább egy hónapot vesz igénybe, és a határozat időpontja is bizonytalan. Az elfogatóparancs kérelme önmagában is befolyásolhatja a Gázai övezetben zajló háború alakulását, hiszen mind Izrael, mind a Hamász elutasítja a felvetést, amely a nemzetközi közösséget is megosztja.
Az ICC a 1998-as Római Statútum alapján jött létre 2002-ben, és jelenleg 124 ország ratifikálta a dokumentumot. Azonban több nagyhatalom, köztük Oroszország, az Egyesült Államok és Kína nem írta alá a statútumot.
A Hamász vezetői, Jahja Szinvar, Mohamed Deif és Iszmail Haníje ellen az elfogatóparancsot a Gázai övezetben elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt kérné az ügyész. A vádak között szerepel a megsemmisítés, gyilkosság, túszejtés, nemi erőszak, kínzás és kegyetlen bánásmód. A Hamász 2023. október 7-én véres terrortámadást hajtott végre izraeli települések ellen, több mint ezer embert túszul ejtve, akik közül sokan meghaltak vagy még mindig fogva vannak.
Az izraeli vezetésre, Benjámin Netanjahu kormányfőre és Joáv Gallant védelmi miniszterre vonatkozóan a palesztin civilek elleni támadások, éheztetés és megölés miatt lenne indokolt az elfogatóparancs. Az izraeli hadsereg a Hamász felszámolását célzó támadások során a Gázai övezet infrastruktúrájának jelentős részét megsemmisítette, és a lakosság több mint fele kényszerült menekülni.
Az elfogatóparancs kiadása esetén a Római Statútumot aláíró 124 országban lenne érvényesíthető. Az Egyesült Államok és Kína azonban nem írta alá a statútumot, így ott nem lenne kötelező a letartóztatás. Az ICC korábban már kiadott elfogatóparancsot hivatalban lévő államfők ellen is, például Omar el-Basír és Vlagyimir Putyin esetében.
Az ICC lépése megosztja a nyugati államokat is. Izrael elutasítja a párhuzamot a demokratikus állam és a Hamász között, míg a Hamász az elfogatóparancsok semmisségét követeli. Joe Biden amerikai elnök kiállt Izrael mellett, míg a cseh miniszterelnök, Petr Fiala elfogadhatatlannak nevezte az elfogatóparancsot. Ezzel szemben a belga külügyminiszter, Hadja Lhabib üdvözölte a lépést, és Amal Clooney emberi jogi ügyvéd történelmi lépésnek nevezte azt.
Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken kijelentette, hogy az Egyesült Államok elszánta magát, hogy lépéseket tesz a törvényszék döntése ellen, amit alapvetően rossznak tart. Az USA szankciókat fontolgat a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen, amelyet a Szenátus Külügyi Bizottságának republikánus és demokrata tagjai is támogatnak, bár a demokraták között megosztottság tapasztalható a kérdésben.
Magyarország aláírta a Római Statútumot, de a kormány jelezte, hogy nem érvényesítené az elfogatóparancsot, mivel a statútumot még nem hirdették ki. Hoffmann Tamás jogász szerint azonban Magyarország köteles lenne végrehajtani az ICC elfogatóparancsát, és létezik jogi lehetőség az Interpolon keresztüli érvényesítésre is.
Az elfogatóparancsoknak szimbolikus hatása is van, felhívják a figyelmet a konfliktusra és a lehetséges jogsértésekre. Az ICC lépése a Palesztin Hatóság számára is kedvező lehet, mivel a Hamász és az izraeli vezetés elleni vádak erősíthetik a Palesztin Állam nemzetközi elismerését.