A magyarországi tanárképzésbe felvett diákok pontszámai romlanak
Egyre több diákot vesznek fel alacsony pontszámmal a magyarországi tanárképzésekre, ami aggodalomra ad okot a közoktatás minőségét illetően – mutat rá a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont friss tanulmánykötete.
A A közoktatás indikátorrendeszere 2023 című kiadvány elemzései és grafikonjai 2010 és 2022 közötti adatokat használva mutatják be a magyar oktatási rendszer jelenlegi állapotát. A tanárképzésre felvett diákok átlagos pontszámai az elmúlt években jelentős csökkenést mutatnak. Míg 2010-ben a tanárképzésbe felvettek pontszámai még hasonlóak voltak az egyéb szakokra felvettekéhez, addig 2011-ben és 2012-ben még jobb eredményeket értek el, ez a tendencia azonban megfordult, és 2022-re a tanárképzésbe felvettek átlagosan 9 százalékkal kevesebb pontot szereztek, mint más szakok hallgatói.
A helyzet még aggasztóbb, ha a tanárképzésbe felvettek pontszámait részletesebben is vizsgáljuk. A kutatók által készített osztályozásban a diákokat az alsó egynegyedbe, a középső félbe, és a felső egynegyedbe sorolták pontszámuk alapján. Az adatok szerint a 2010-es évek elején a tanárképzésbe felvettek többsége a középső csoportba tartozott, de az idő előrehaladtával egyre többen kerültek a legalsó negyedbe. 2018 óta, egyetlen év kivételével, a tanárképzésbe felvettek több mint 40 százaléka a leggyengébben teljesítők közé esett, ami a nappali tagozatos alap- és osztatlan képzésre felvettek körében érvényes.
Ez a tendencia komoly kérdéseket vet fel a tanárképzés vonzerejével és a jövőbeni tanári kar minőségével kapcsolatban, hiszen a tanárképzésbe felvett hallgatók képességei és tudása közvetlen hatással vannak a diákok oktatásának színvonalára.