Orosz kibertámadások és a magyar diplomácia reakciója
Két évvel ezelőtt történt meg, hogy Vlagyimir Putyin hekkerei feltörték a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereit, de a külügy akkor ezt kampányhazugságnak minősítette. A 444 által nemrégiben bemutatott dokumentumok azonban megerősítik, hogy a támadások valósak voltak, és a külügyben már akkor tudtak róluk.
A dokumentumok között szerepel egy magyar titkosszolgálati vezető levele is, amely részletesen tárgyalja a kibertámadásokat és azonosítja az elkövetőket. A kormány azonban kerülő válaszokat ad arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan történhetett meg az oroszok betörése, és miért állították korábban, hogy az állítások hazugságok. Szijjártó Péter külügyminiszter és Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója most inkább azzal foglalkoznak, hogy a dokumentumok hogyan kerülhettek a sajtó birtokába. Menczer, aki korábban a külügy államtitkára volt, nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a történtek hogyan befolyásolják az orosz-magyar kapcsolatokat, és hogy bekérették-e az orosz nagykövetet. Csak annyit mondott, hogy minden esetben a magyar és nemzetbiztonsági érdekeknek megfelelően járnak el.
A kormány eddig nem tette közzé, hogy tárgyaltak-e az orosz féllel a hekkelésről, és Szijjártó Péter sem híres arról, hogy gyakran szólítaná fel az orosz nagykövetet. Tavaly ősszel például nem zavarta, amikor kiderült, hogy az orosz tankönyvekben a 1956-os forradalmat fasiszta alakulatok mögötti eseményként ábrázolják, annak ellenére, hogy Szijjártó rendszeresen látogat Moszkvába, és kitüntetést is kapott Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől.
A diplomáciában többféle eszköz áll rendelkezésre, ha egy ország tevékenységét nem tartják helyénvalónak, például a nagykövetek berendelése, tiltakozás jegyzékben, a saját nagykövet visszahívása, vagy akár a kapcsolatok megszakítása. A magyar külügy azonban más esetekben aktívabban használja ezeket az eszközöket.
Szijjártó Péter idén márciusban az amerikai nagykövetet rendelte be, miután Joe Biden amerikai elnök kritizálta Orbán Viktort. 2022 októberében az ukrán ügyvivőt hívták be a külügybe, és az osztrák nagykövetet is, miután egy osztrák média vezetője sértő megjegyzést tett Orbán Viktorra. Az ukrán nagykövetet többször is bekérték, egyszer Zelenszkij ukrán elnök Magyarországról tett megjegyzései, máskor a Gazprommal kötött gázügy miatt. A német nagykövetnek a Hertha BSC és Petry Zsolt ügyében kellett magyarázatot adnia. 2020 májusában öt skandináv ország nagykövetét rendelték be a koronavírus-törvény miatt. 2019-ben a román nagykövetet a székelyföldi események, a holland nagykövetet a jogállamiság, a svéd nagykövetet pedig a családpolitika miatt hívták be. A svéd nagykövetet többször is bekérték, egyszer a migrációs politika, máskor a menekültpolitika miatt. A spanyol nagykövetet a spanyol külügyminiszter Magyarországról tett megjegyzései miatt hívták be. 2017-ben az amerikai ügyvivőt az amerikai külügyminisztérium támogatási tervei miatt kérték be. A franciák és a svédek bevándorláspolitikai bírálatok miatt kerültek a külügy látókörébe.
Más országok, mint Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország, hasonló orosz kibertámadások esetén azonnal reagáltak, megosztották az információkat szövetségeseikkel, és tiltakoztak Oroszországnál. Németország például a berlini orosz nagykövetet kérette be, és a saját moszkvai nagykövetét is hazahívta egy kibertámadás miatt.
Orbán Viktor a 2022-es választási győzelem után a nemzetközi sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy a magyar minisztériumok informatikai rendszerei folyamatos támadás alatt állnak, és ők ezek ellen védekeznek: „Aki megtámad minket, annak nem panaszkodom, hanem megvédem a saját területünket.”