Az IKT szektor fejlődési irányai és a magyar kormány célkitűzései
Számos iparág várja az infokommunikációs technológiák (IKT) által nyújtott innovatív megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a közlekedés hatékonyságának növeléséhez és az egészségügyi rendszer túlterheltségének csökkentéséhez.
Az IKT szektor jelentős mértékben járul hozzá Magyarország GDP-jéhez, 2021-ben ez az arány 5,4 százalék volt, és a szektor közel 172 ezer munkavállalót foglalkoztat. A kormány jelentése szerint a digitalizáció és a technológiai diszrupció más ágazatok teljesítményére is pozitív hatást gyakorol. A 2030-ra kitűzött célok között szerepel, hogy Magyarország az IKT gyártás hozzáadott értéke tekintetében élen járjon az Európai Unióban, az Ipar 4.0 megoldások iránti beruházások aránya meghaladja az 50 százalékot, a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések majdnem teljes mértékű újrafeldolgozása, valamint a telekommunikációs infrastruktúra világszínvonalú háttérinfrastruktúrát biztosítson a modern ipar számára.
Az IKT szektor három fő alágazatra bontható: a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök gyártása, az IT szolgáltatások – beleértve a startupokat –, valamint a telekommunikációs szolgáltatások.
A globális szinten az IKT szektor a világ GDP-jének 7,7 százalékát adta 2022-ben, Ázsia pedig az árbevétel 33 százalékával a legmeghatározóbb régió volt. A prognózisok szerint az ázsiai régió vezető szerepe tovább erősödhet az éves 10,2 százalékos növekedési ütemmel 2022 és 2027 között. A legnagyobb növekedés az IT szolgáltatások piacán várható, míg a számítástechnikai eszközök gyártása és a telekommunikáció területén mérsékeltebb bővülés prognosztizálható. A technológiai harc az USA és Kína között tovább folytatódik, az USA korlátozza Kína hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz, Kína pedig az önállóságra törekszik. A technológiai szabályozások körül feszültségek éleződnek ki az USA, az Európai Unió és Kína között, különösen az adatvédelem, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság területén. Az Európai Unióban a tagállamok megállapodtak a mesterséges intelligenciára vonatkozó szigorúbb szabályokról, amelyek bizonyos AI-alkalmazásokat teljesen betiltanak, ezáltal globális mércét állíthatnak fel a mesterséges intelligencia szabályozására.
A pandémia hatására a munkaerőpiac átalakult, előtérbe került az otthoni és hibrid munkavégzés, ami növelte az IKT termékek és szolgáltatások iránti keresletet. A munkaerő megtartása nehézségekbe ütközött az alacsonyabb bérszintű országokban, a jó szakembereket a tehetősebb vállalatok elcsábították, de a költségmegszorítások és a magas infláció miatt később nehezebben találtak munkát az érintett szakemberek.
A diszruptív technológiák térnyerése várható, különös tekintettel a felhőszolgáltatásokra, az IoT-re és a mesterséges intelligenciára, amelyek piaci méretei jelentősek: a felhő 546 milliárd dollár, az IoT 400 milliárd dollár, az MI pedig 87 milliárd dollár volt 2022-ben.
A magas jövedelmű országok lakosságának 92,4 százaléka rendelkezett internet hozzáféréssel 2022-ben, a közepes jövedelmű országokban ez az arány 56,1-79,1 százalék, míg az alacsony jövedelmű országokban 26,4 százalék volt. A globális okostelefon-felhasználói bázis 6,6 milliárd volt, és 2028-ig 19,1 százalékkal várhatóan nő. Az okos városok kialakításához és az egészségügyi ellátás túlterheltségének csökkentéséhez szükséges technológiai fejlesztések iránti igény növekszik.
A szektor energiafelhasználása 2022-ben a világ energiafelhasználásának 7 százalékát tette ki, és ez az arány 2030-ig 13 százalékra nőhet. Az IKT ágazat felelős volt a globális üvegházhatású gázkibocsátás 3-5 százalékáért. A pandémia okozta félvezetőhiány akadályozza a digitális átálláshoz szükséges eszközök gyártását, amire válaszként született meg a Chips Act, amely a hazai termelés fellendítését támogatja. Új, környezetbarát technológiák bevezetése is szükséges a klímaváltozás kezeléséhez.
A magyar kormány 8 pontban határozza meg a célokat, amelyek között szerepel a beszállítói láncok fejlesztése, a modern technológiák stratégiájának kialakítása, a startup ökoszisztéma és az IKT felsőoktatás fejlesztése, a mérnöki pálya vonzerejének növelése, a digitális kompetenciák fejlesztése, a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése, valamint a 5G frekvencia-tartományok ipari célú allokálásának átgondolása.