Az egészségügy digitális átalakulása
A digitális egészségügyi megoldások terjedése jelentős, a lakosság már jelentős része használ okoseszközöket, és az e-receptet is. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint az online egészségügyi szolgáltatások iránti igény magas.
Az e-receptet már az emberek 80 százaléka használja, és a páciensek kétharmada igényelt online vizsgálati időpontot vagy beutalót. A koronavírus-járvány idején a lakosság egyharmada használt okoseszközöket egészségügyi célokra, ami mára 50 százalékra nőtt. A mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldások is egyre ismertebbek a lakosság körében.
A világháló egészséggel és betegséggel kapcsolatos információgyűjtésre való használata az internethasználó felnőttek körében 91 százalékra emelkedett a járvány után. A leggyakrabban használt források a weboldalak, közösségi média platformok és videómegosztó oldalak. A páciensek 70 százaléka keres fel ilyen forrásokat orvoshoz fordulás előtt és után is.
A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásaihoz a lakosság közel 30 százaléka áll hozzá pozitívan, ugyanennyien negatívan, míg 40 százalékuk semlegesen. A mesterséges intelligencia egészségügyi szűrésekben, diagnózis-alkotásban és leletértelmezésben való használatáról a megkérdezettek közel 45 százaléka hallott már. Az e-recept, online időpontfoglalás és az EESZT felület ismertsége magas, a lakosság 90 százaléka ismeri ezeket, és 70-80 százalékuk már használta is ezeket a szolgáltatásokat.
A digitális technológiák iránti igény növekszik, és a 60 év feletti korosztály is egyre nyitottabb ezekre a megoldásokra. Ennek ellenére számukra a személyes orvos-beteg találkozó továbbra is elsődleges, a digitális megoldások csak kiegészítő jellegűek. A megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet, és szeretné, ha orvosa ajánlana hiteles weboldalakat, applikációkat és szenzorokat. Az emailen való kommunikáció, képek megosztása az orvossal, és a közösségi média használata a kapcsolattartásra is népszerű lenne a betegek több mint felénél.
A digitális megoldások előnyei között a kényelem, hatékonyság és időmegtakarítás szerepelnek, míg a hátrányok között az ellátás személytelenebbé válása és az egészségügyi adatok félreértelmezésének kockázata emelkedik ki. A 2024-ben készült vizsgálatot megelőzte egy, a koronavírus-járvány 3. és 4. hulláma alatt, 2021 júliusa és 2022 májusa között, orvosok körében készült tanulmány is, amelyben arra keresték a választ a kutatók, hogy milyen a magyar szakorvosok és rezidensek digitális egészséggel kapcsolatos tudása és ismerete. Ezzel párhuzamosan, 2021. október 5–13. között a kutatócsoport egy lakossági, 1500 fős, telefonos, reprezentatív felmérést is végzett „E-páciensek Magyarországon” címmel.