A bennfentes kereskedelem megelőzésének módjai
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemeli, hogy a nyilvános értékpapír-kibocsátók a bennfentes kereskedelmet a bennfentes információ időbeni azonosításával, a bennfentes jegyzék megfelelő vezetésével, a bennfentes személyek értesítésével és a bennfentes információ mielőbbi nyilvánosságra hozatalával előzhetik meg.
A piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR) értelmében bennfentes kereskedelemnek minősül az a tevékenység, amikor valaki bennfentes információt használ fel pénzügyi eszközök megszerzésére vagy elidegenítésére, illetve ha a bennfentes információ birtokában lévő személy másnak tanácsolja vagy rábírja a bennfentes kereskedelmet, tudván, hogy az információ bennfentes jellegű.
A Büntető Törvénykönyv szerint a bennfentes kereskedelem bűncselekmény, melynek büntetési tétele alapesetben három évig, minősített esetben öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Amennyiben az MNB bennfentes kereskedelmet észlel, köteles feljelentést tenni.
A kibocsátók számára a megelőzés érdekében fontos a bennfentes információ azonosítása, a bennfentes jegyzék vezetése, a bennfentes személyek értesítése és a bennfentes információ gyors közzététele.
Az MNB honlapján elérhető vezetői körlevelek, szakmai cikkek és határozatok segíthetnek a bennfentes információ azonosításában, különösen hosszadalmas folyamatok, mint például vállalatfelvásárlások esetén.
A MAR szerint nem szükséges, hogy az információ minden részlete végleges legyen az időben elhúzódó folyamatok során, elég, ha az információ lényegét tekintve pontos és konkrét.
A kibocsátónak jegyzéket kell vezetnie azokról a személyekről, akik hozzáférnek a bennfentes információkhoz, és értesítenie kell őket a bennfentes információ azonosításáról és a jegyzékbe vételükről.
A bennfentes információk nyilvánosságra hozatalával a kibocsátók elvehetik az információ bennfentes jellegét, ezzel csökkentve a jogsértések kockázatát.
A cikk szerzője Dr. Sárfy Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető jogásza.