A „guruló dollárok” ügyének lezárása
A Szuverenitásvédelmi Hivatal, Lánczi Tamás vezetésével, befejezte a „guruló dollárok” ügyében folytatott vizsgálatot, amely során Soros György és hálózata ellen vádakat fogalmaztak meg, és az egész térségre kiterjedő „aktív fenyegetést” állapítottak meg.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal által közzétett 21 oldalas, 84 pontból álló jelentés a Fidesz és a kormányzat által hosszú ideje hangoztatott vádakat vizsgálta, miszerint az ellenzéki összefogás pártjai tiltott külföldi finanszírozásban részesültek. A jelentés a Rogán Antal alá rendelt Nemzeti Információs Központ és az Állami Számvevőszék által is hangoztatott vádakat erősítette meg, amelyek szerint az ellenzéket külföldi kampányfinanszírozásban részesülés miatt százmilliókra büntették.
A jelentés az "X közösségi platformon" megjelent felvételek alapján készült, amelyekben az Action for Democracy (A4D) szervezethez köthető személyek, mint Eric Koch, Korányi Dávid, Wesley Clark és mások, a 2022. évi magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatos tevékenységeiket tárgyalták.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy az ellenzéki pártok támogatását egy külföldi hátterű, profitorientált tanácsadói hálózat végezte, amely az adatbázis-építésben, adatgyűjtésben, kampánytechnológiák alkalmazásában és jogi tanácsadásban jártas. A jelentés szerint a közösségi médiában megjelent felvételek hitelesek és nem manipuláltak, és egy olyan hálózatszerű struktúra működését tárják fel, amelynek politikai és üzleti érdekei vannak az egész Közép-Európában.
A jelentés rámutatott, hogy a hálózat tagjai az orosz-ukrán háború eszkalációjáért lobbiznak az Egyesült Államokban is, és a magyarországi választások befolyásolása a hálózat érdekeinek érvényesítése céljából történik. A hálózat már a 2019. évi önkormányzati választások során is aktív volt, és Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányánál is feltűnt.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint nem a tiltott külföldi finanszírozásban részesült pártok kerestek támogatókat, hanem a nagy donorok kerestek végrehajtókat saját céljaik elérése érdekében, és a megszólalók Soros Györgyöt az egyik nagy donorjukként azonosították be.
Az ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásait több irányból is vizsgálják: az ÁSZ és a NAV mellett a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódik. Az Állami Számvevőszék februárban például 520 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra, mert szerintük a 2022-es országgyűlési választások előtt külföldi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül az ellenzéki pártok kampányára. Ez az összeg egyébként csak töredéke annak, amit az ÁSZ szerint kampányra költött Márki-Zay Péter mozgalma. Összesen 1,67 milliárd forint elköltéséről írnak, de ebből 1,4 milliárd forint felhasználását a NAV külön vizsgálja. Így az ellenzéki pártok a végén jóval nagyobb, akár 3,4 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.
Márki-Zay Péter szerint ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt, amit állítása szerint mikroadományokból, a külföldön élő magyarok körében gyűjtött össze az Action for Democracy (AD). A szervezet vezetője Korányi Dávid, aki decemberig Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt. A mikroadományoknak viszont több minden is ellentmond.
A jelentés záró megállapítása szerint a bemutatott struktúrák és folyamatok jelenleg is veszélyeztetik a választási folyamatok tisztaságát, ezért szükséges megerősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét. A szuverenitásvédelmi törvény értelmében a február 1-jével felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti.