A teflonarcú politikus, Magyar Péter ellenáll a karaktergyilkosságnak
A Tisza Párt alelnökének, Magyar Péternek népszerűségét nem befolyásolják az ellene irányuló negatív kampányok, melyeket eddig sikeresen túlélt, és pártja a választások előtt jelentős támogatottságot élvez.
Böhm Kornél kommunikációs szakértő szerint Magyar Péter, a Tisza Párt EP-listájának vezetője, eddig ellenállt az ellene indított negatív kampányoknak, mivel még nem találtak rá olyan központi tulajdonságot, amely támadhatóvá tenné őt. A Spirit FM "Letöltendő" című műsorában a szakértő azt mondta, hogy Magyar Péter, a "teflonarcú" politikus, képes volt ellenállni a negatív kampányoknak, és szavazótábora nem gyengült a támadások hatására.
A "teflon face", azaz teflonarcúság jelenségét a szakmában úgy írják le, hogy az ilyen emberekről egyszerűen leperegnek a negatív kampányok, és ez nem gyengíti meg őket saját szavazótáborukban. Ezt a jelenséget például Bill Clinton volt amerikai elnök esetében is megfigyelhettük, aki hivatali ideje alatt szintén ellenállt a támadásoknak.
A kommunikációs szakértő kiemeli, hogy a karaktergyilkosság nem egyszerű hírnév elleni támadás, hanem egy jól megtervezett és tudatosan végrehajtott akció, amelynek célja egy személy vagy szervezet reputációjának megsemmisítése vagy jelentős gyengítése. A karaktergyilkosság nemcsak politikai, hanem üzleti és személyes kapcsolatokban is előfordulhat, például pletykák, suttogó propaganda formájában, vagy akár családi kapcsolatokban, mint egy rossz anyós-vej viszonyban, és az üzleti életben is megjelenhet, ahol a válóperek gyakran adnak teret a negatív kommunikációnak.
Böhm Kornél szerint a politikában a karaktergyilkosság egyre gyakoribb eszköz, különösen a negatív kampányokban, ahol profi kommunikációs tanácsadók dolgoznak ki komplex és hatékony terveket az ellenfelek lejáratására. Példaként hozza fel Vona Gábort, a Jobbik egykori elnökét, akit először meleg-vádakkal, majd azzal támadtak, hogy keresztény létére muszlim érdekeket képvisel, ami megzavarta és megtörte a politikai lendületét, és hosszú időre kiszállt a politikából.
Az Index által összegyűjtött közvélemény-kutatások alapján a Tisza Párt, melynek Magyar Péter az alelnöke, jelentős támogatottságot élvez a választások előtt. A párt márciusban még a harmadik erő volt Magyarországon, áprilisra azonban az átlagok szerint jócskán megelőzte a baloldali szövetséget és már 21 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A Tisza Párt sikerei ellenére a Fidesz továbbra is első helyen áll, bár a támogatottsága a kegyelmi ügy miatt csökkent, de áprilisra minimálisan korrigált, és összességében 42 százalék alatt maradt.
A baloldali pártok, mint a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért – Zöldek pártja, március végén jelentették be, hogy koalícióra lépnek egymással és már 2024-ben is közös listán indulnak az Európai Parlamenti választáson. Azonban a támogatottságuk folyamatosan csökken, és áprilisban már csak 17,3 százalékon állnak.
A politikai palettán más pártok is küzdenek a támogatottságért. A Momentum, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) mind érzik a Tisza Párt színrelépésének hatását, ahol a Momentum a februári 8 százalékos csúcsról 4,6 százalékra esett vissza, míg a Mi Hazánk és a MKKP is az öt százalékos küszöb körül táncolnak. A Jobbik és az LMP támogatottsága drasztikusan csökkent, és Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa mozgalma is a 2 százalékos sáv alá zuhant. Vona Gábor Második Reformkor kezdeményezése stabilan tartja magát, de támogatottsága még egyszer sem ment átlagosan két százalék fölé.