Bumeráng gyerekek és óriásbébik: a felnőttkor új kihívásai

Egy olasz anya bírósági úton kényszeríti ki felnőtt fiait a családi otthonból, ami rávilágít a modern társadalom egyik jelenségére: a felnőtt gyermekek otthon maradására.

Olaszországban egy 75 éves asszony bírósági ítélettel lakoltatja ki két, már munkával rendelkező fiát, akik 40 és 42 éves korukban is még vele élnek. Az eset bemutatja, hogy még a családközpontú olasz társadalomban is vannak határok: az országban a 18–34 év közötti korosztály majdnem 70%-a él a szülői háznál.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem két szociológusa, köztük Anna Manzoni, egy tanulmányban közel 15 ezer amerikai felnőtt adatait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a teljes függetlenség nem feltétlenül jelenti a felnőttséget. A kutatásban használt hatfokozatú skálán a teljes szülői függőség a megkérdezettek egyharmadára volt jellemző, ami a legnagyobb csoportot képezte.

A skála egy másik kategóriája a bumeráng gyerekeket emeli ki, akik a húszas éveik elején elköltöztek otthonról, de később, hosszabb-rövidebb időre visszatértek, és csak 30–40 éves koruk körül váltak végleg önállóvá. Ez a jelenség az olasz "bamboccioni", azaz az otthon ragadt agglegények esetében is megfigyelhető.

Az olasz anya esete és a szociológiai kutatások rámutatnak, hogy a modern társadalom új kihívásokkal szembesíti a szülőket és gyermekeiket egyaránt, amikor a felnőttkor határait és a függetlenség mértékét kell meghatározniuk.