Az Európai Bankhatóság harcot hirdet a banki csalások ellen

Az Európai Bankhatóság (EBA) a manipulatív "social engineering" csalási formák ellen hirdetett harcot, és javaslatokat fogalmazott meg a fizetési csalások enyhítése érdekében.

Az EBA egy véleményt tett közzé, amelyben értékeli a nemrégiben hozzáférhetővé vált fizetési csalásokra vonatkozó adatokat, azonosítja a fizetési csalások új típusait és mintáit, és javaslatokat tesz ezek visszaszorítására - közölte az MNB. A vélemény célja a harmadik pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD3) és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (PSR) alapján készülő jogszabályi keret további megerősítése, mivel ezek a keretek több évre szóló csalás elleni követelményeket fognak rögzíteni a jövőre nézve.

Az EBA megerősíti, hogy az olyan szabályzó intézkedések, mint a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv (PSD2) és az EBA technikai standardjai által előírt erős ügyfélhitelesítés (SCA), sikeresen csökkentették az ügyfelek hitelesítő adatainak megszerzésével járó csalásokat. A csalók azonban módosítottak a módszereiken, és összetettebb csalási formákat alkalmaznak, mint például a "social engineering".

A dinamikus új csalástípusok visszaszorítása érdekében az EBA új biztonsági intézkedések előírását javasolja, amelyek kiegészítik az EU Bizottság PSD3-ra és PSR-re vonatkozó javaslatait, valamint az azonnali fizetésekről szóló rendelet (IPR) révén nemrégiben hatályba lépett rendelkezéseket.

A magyar monetáris politika aktuális helyzetével kapcsolatban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a mai kamatdöntést követően tartott sajtótájékoztatót, ahol a döntés hátteréről és a monetáris politika aktuális kérdéseiről beszélt. A Portfolio elemzői felmérésében rámutattak, hogy a szakértők egyhangúan 50 bázispontos kamatvágást vártak 7,25%-ra, és a konszenzus szerint év végére az alapkamat 6,5%-ra mérséklődhet. Virág Barnabás korábban egy podcast beszélgetésben előrevetítette, hogy jövőre is folytatódhat a dezinfláció Magyarországon. A kamatdöntés előtt néhány órával Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bírálta a jegybanki vezetést a kormány által kidolgozott versenyképességi stratégia nyilvánosság előtti kritikái miatt, míg Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az MNB-törvény módosítását a leghamarabb szeptemberben nyújthatják be a parlamentnek. A módosítás, amelyet a kormány március közepén tárgyalt meg, az MNB fideszes felügyelőbizottságának nagyobb beleszólást adna az intézmény működésébe, ami Matolcsy György jegybankelnök szerint a jegybank függetlenségét csorbítaná.