Áder János: A hatalmi vetélkedés nem segíti a vízválság megoldását

Áder János, Magyarország volt köztársasági elnöke szerint a regionális és globális hatalmi vetélkedés nem járul hozzá a világszintű vízválság megoldásához. Ezt a tizedik Víz Világfórum megnyitóján, Balin tartott beszédében hangsúlyozta.

A volt államfő a konferencián elmondott beszédében rámutatott, hogy a föld, a víz és a levegő a három legfontosabb természeti erőforrásunk, és ezek megóvása kulcsfontosságú. Áder János kiemelte, hogy a termőföld kialakulása évezredekig tart, mégis évente egy új-mexikónyi terület válik sivataggá, és a FAO előrejelzése szerint 2050-re a termőföldek 90%-a leromlott állapotú lesz, miközben a világ népessége kétmilliárddal nő.

A volt köztársasági elnök felvetette a kérdést, hogy miként lehet majd megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert biztosítani a növekvő népesség számára. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben Párizsban meghozott döntések ellenére sem a szén-dioxid-kibocsátás, sem a levegő szén-dioxid-koncentrációja nem csökkent, mindkettő nőtt.

Áder János szerint a víz az élet forrása, de a világ szennyvízének 80%-a még mindig tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe, ami miatt kétmilliárd ember szennyezett vízforrásokból kénytelen kielégíteni vízigényét. Ráadásul évente kétmillió tonna műanyagot juttatunk a tengerekbe és az óceánokba, ami 55 évvel ezelőtt az éves műanyagtermelésnek felelt meg.

A volt köztársasági elnök szerint a Bali konferencián elfogadandó nyilatkozat a víz fontosságáról és a fenyegető vízválságról önmagában nem oldja meg a problémát. Magyarország szerepéről szólva elmondta, hogy az ország három víz-világtalálkozót és két fenntarthatósági expót szervezett, ahol a problémák mellett a megoldásokat is bemutatták, többek között a vízbázis védelméről, szanitációról, az öntözés biztosításáról és a takarékosabb vízfogyasztásról. Tavaly New Yorkban Magyarország negyven javaslatot tett le, amelyek segítségével Afrikában töredékáron lehetne megoldani a víz tisztítását.

Áder János hangsúlyozta, hogy a technológiai megoldások rendelkezésre állnak, de a politikai szándék gyakran csak nyilatkozatok szintjén érhető tetten, és a tanácskozások végén a résztvevők rendre arra jutnak, hogy kevés a pénz. A volt köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a GDP hány százalékát költjük katonai kiadásokra és mennyit a vizes infrastruktúrára, valamint arra, hogy alkalmazzuk-e a már másutt bevált jó megoldásokat és indítunk-e reményt keltő pilot projekteket. Hozzátette, hogy a regionális és globális hatalmi vetélkedés nem segíti elő a vízválság megoldását.