„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – A romos Déli pályaudvar története
Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még csak most kezdődött el. Egy 280 millió forintos vécé már áll a helyén, de a kivitelezés során értékes csempék törtek el. Az egykor impozáns üvegfalat most egy MÁV-reklámos védőháló pótolja, és a metrólejáratnál lévő díszes műkő plasztika is hiányos. Megmutatjuk, milyen volt a Déli pályaudvar fénykorában, és hogy mi maradt a hajdan meghatározó részletekből.
A Déli pályaudvar előtt állva nehéz felfogni, hogy az épület milyen volt régen, és milyen most. A Kádár-kori építészetet sokan nem kedvelik, részben a kormányzati kommunikáció hatására. Branczik Márta, a Kiscelli Múzeum építészeti gyűjteményének vezetője, az épület kutatója a Budapest100 alkalmából tartott bejáráson beszélt az épületről, amelynek témája a 70-es évek építészete volt.
A pályaudvar 1973-ban még új volt, de ma már csak árnyéka önmagának. Az épületre a 2021-es Velencei Biennálé Othernity projektje hívta fel a figyelmet, és azóta a múzeum virtuális leletmentésében is feldolgozták. 2019-ben az üvegpanel betörése miatt le kellett szedni az egész üvegborítást, ami az arculat egyik meghatározója volt. A felújítás tervezése megkezdődött, de még az elején jár.
A modern építészetet sokan nem értik, és nem is tanulták meg értelmezni. Kovács Dániel művészettörténész szerint a tudás hiánya a fő probléma. Branczik Márta szerint a modern építészet elvontabb, és nehezebb közel kerülni hozzá. Hartmann Gergely építész szerint a korra jellemző tömegesség és a színvonal alatti épületek befolyásolják az értékes épületek megítélését.
A Déli utascsarnoka nemcsak a peronokhoz, hanem a metrólejárathoz, az Alkotás úthoz és a Krisztina körúthoz is kapcsolódik. Kővári György egy komplex közlekedési rendszert tervezett, a süllyesztett előtér padlófűtéses volt. A Balaton felé közlekedő Déli Vasút forgalma az 1860-as években indult meg, a régi közlekedési központot a háborúban lebombázták. Kővári György tervezte az új utascsarnokot, amelyet Ybl-díjra váltott.
A csarnokban kvarcitot vagy fehér márványt használtak, ami Kővári érdeme volt. A belsőépítészeti irodát Bánkiné Szerdahelyi Laura vezette, ő tervezte a bisztró kialakítását is, amely már nem látható. A bisztró helyére a MÁV utascentrumot tervez, de egyelőre csak egy vécét sikerült nyitni.
A pályaudvaron egyedi részletek, muráliák is voltak. Józsa Bálint és Kovács Ferenc márványplasztikája és egy Vasarely-plasztika is díszítette az épületet, de ezek egy része már nem látható. A modern építészeti örökség védelme nehéz, és nem mindig sikeres. Hartmann Gergely a Győri Nemzeti Színház megmenekülését említette példaként, ahol az érzelmi kötődés játszott szerepet.