Egyedülálló állatvilág Borsodban: a magyar szöcskeegér és a csipkés gyöngyvessző genomi titkai
Magyarországon, Borsodban rejtőzik egy világon egyedülálló állat, a magyar szöcskeegér, melynek genomi vizsgálatával foglalkozik a Debreceni Egyetem Evolúciós Genomikai Kutatócsoportja. A kutatások célja, hogy jobban megértsük az állatok és növények rokoni kapcsolatait és származását.
A magyar hagyományokban gyakran kerül elő az ázsiai származás és a sztyeppvidékkel való kapcsolat, amely a magyar mitológiában is megjelenik, például a turulmadár formájában. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa, Dr. Sramkó Gábor vezetésével a kutatócsoport a genomi vizsgálatok révén igyekszik feltárni az állatok és növények genetikai örökségét.
Egyedülálló kutatások Magyarországon
A csipkés gyöngyvessző genomi vizsgálata során a kutatók a magyarországi temetőkből begyűjtött példányokat használták fel, és a Debreceni Egyetem botanikus kertjében folytatták a munkát. A projekt során a kutatók a faj genomját írták le, ami hazánkban egyedülálló eredménynek számít. A kutatások során a csipkés gyöngyvessző mellett más, a sztyeppei környezetben fellelhető fajok is vizsgálat alá kerülnek.
A magyar szöcskeegér genomi titkai
A magyar szöcskeegér, amely a Kárpát-medence egyik bennszülött állata, jelenleg csak két helyen, a Borsodi-Mezőségben és Kolozsvár térségében található meg. A faj genomikai vizsgálatát a HUN-REN–DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport végzi, és a projekt a Biodiversity Genomics Europe keretében kapott támogatást. A kutatások célja, hogy pontosabb képet kapjanak az állomány méretéről és genetikai változatosságáról.
A kutatások jelentősége
A genomi vizsgálatok eredményei nemcsak a tudományos közösség számára fontosak, hanem a természetvédelem és a gyakorlati alkalmazások szempontjából is. A csipkés gyöngyvessző esetében például a temetői példányok eredetének megállapítása segíthet a faj hazai visszatelepítésében. A magyar szöcskeegér genetikai sokféleségének megértése pedig hozzájárulhat az állomány helyreállításához és a faj megőrzéséhez.
A Kárpát-medence és a sztyeppe kapcsolata
A debreceni kutatások a Kárpát-medence és a sztyeppe kapcsolatát is feltárhatják. A sztyeppei életföldrajzi fejlődéstörténet kutatása során a Kárpát-medence refugiális területként szolgálhatott a sztyeppei fajok számára az utolsó glaciális maximum idején. A genomkutatások segíthetnek megérteni, hogy a Kárpát-medence miért biztosított védelmet számos sztyeppei fajnak.
A kutatások folytatásával a debreceni kutatócsoport reményei szerint Magyarország is felzárkózhat a genomi kutatások terén, és hozzájárulhat a globális tudományos közösséghez.