A NATO szétesésének veszélye
A NATO, amely a múlt hónapban ünnepelte 75. évfordulóját, szétesés küszöbén állhat, amennyiben Donald Trump újra elnök lesz és megvalósítja fenyegetéseit a szövetség elhagyására.
A világ legsikeresebb katonai szövetségeként ismert NATO jelenlegi helyzete bizonytalan. Donald Trump volt amerikai elnök továbbra is elavultnak tartja a szervezetet, és újraválasztása esetén arra bátorítaná az orosz vezetőket, hogy "azt tegyenek, amit akarnak" azokkal a tagállamokkal, amelyek nem fizetik meg a védelmi költségeket. Trump második elnöksége alatt az európai biztonság súlyos következményekkel nézhet szembe.
Trump védelmezői szerint csak nyomást akar gyakorolni Európára, de korábbi amerikai tisztviselők, akik a NATO-val szorosan együttműködtek, meg vannak győződve arról, hogy Trump kilépne a szövetségből. Hans Binnendijk és Alexander Vershbow, az Egyesült Államok korábbi magas rangú tisztviselői szerint, ha Trump 2025-ben bejut a Fehér Házba, a korábbi védőkorlátok megszűnnének.
Az amerikai kongresszus is aggódik, és törvényt fogadott el, amely megtiltja az elnöknek a NATO-ból való kilépést a Kongresszus jóváhagyása nélkül. Trump azonban kétségeket fogalmazott meg a NATO 5. cikkelyének kölcsönös védelmi záradékával kapcsolatban, és több módon is meggyengítheti a szövetséget anélkül, hogy hivatalosan kilépne.
Magára hagyott Európa és a következmények
Ha Trump követi NATO-ellenes késztetéseit, Ukrajna lehet az első áldozat. Trump ellenezi a Kijevnek nyújtott további katonai segélyt, és hízeleg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár próbálja Trump-biztossá tenni az Ukrajnának nyújtott segítséget.
Az Egyesült Államok védelmi kötelezettségvállalásának gyengülése vagy megszűnése esetén az európai országok kiszolgáltatottabbnak éreznék magukat. Kijev kénytelen lehet kedvezőtlen megállapodásokat kötni Moszkvával, ami katonailag és gazdaságilag is kiszolgáltatottá tenné Ukrajnát.
Egy gyengült NATO nehezen tudna hatékony hagyományos elrettentő erőt kifejteni az orosz agresszióval szemben. Oroszország hadigazdálkodást folytat, és GDP-jének hat százalékát költi védelemre. Putyin ultranacionalista küldetésének megvalósítására törekszik.
Az európai hadseregek amerikai támogatás nélkül nem eléggé felkészültek egy nagyhatalmi ellenféllel szembeni harcra. Európa védelmi ipara széttöredezett, és az amerikai támogatás elvesztése jelentős katonai előnyök elvesztését jelentené.
A nukleáris elrettentés eróziója tovább súlyosbítaná Európa hagyományos elrettentési problémáját. Az Egyesült Államok nukleáris képességei jelentik a NATO elrettentő erejének alapját. Trump politikája esetén Európa kevesebb mint 600 brit és francia stratégiai nukleáris robbanófejre támaszkodhatna.
A globális következmények
Az Egyesült Államok globális vezető szerepének elvesztése nem csak Európát érintené. Az ázsiai szövetségesei iránti kötelezettségvállalások is kérdésessé válhatnának, ami a térség törékeny stabilitását fenyegetné. A Közel-Keleten az amerikai erőkre és koalíciókra szükség van a terrorista fenyegetésekkel szembeni fellépéshez.
Az Egyesült Államok gazdasága is veszélybe kerülhet, ha az elrettentés összeomlása háborút váltana ki. A transzatlanti árukereskedelem és az európai iparba történő amerikai befektetések jelentőségét figyelembe véve az Egyesült Államoknak hatalmas érdeke fűződik a békés Európa fenntartásához.
Az Egyesült Államoknak nem szabad elfelejtenie a múlt század tanulságait. Az izolacionizmus veszélyeit felismerve, az Egyesült Államoknak el kell kerülnie, hogy aláássa a globális vezető szerepét és a nemzetközi rendet.
(Borítókép: Katonai hadgyakorlat Bulgáriában 2023. május 29-én. Fotó: Borislav Troshev / Anadolu Agency / Getty Images)