A paneltulajdonosok nem mozdulnak, az albérletárak stagnálnak
Élénkül az ingatlanpiac, de a panellakások tulajdonosai nem mernek mozdulni. A hitelek közelítik a szakértők szerinti attraktív szintet, ugyanakkor előrejelzések szerint a hitelek a jelenleginél jobban már nem pörgetik fel az ingatlanpiacot. Az albérletárak több hónapja tartó emelkedése ugyanakkor megtorpant.
Az idei év eddigi hónapjaiban növekedés érzékelhető az ingatlanpiacon, különösen Budapest XIV. és XVI. kerületében, ahol a kisebb, egy–másfél szobás lakások iránti kereslet nőtt. Mindkét kerületben 20–30 százalékos forgalomnövekedésre került sor az idei év első hónapjaiban az előző év azonos időszakához képest.
A Balla Ingatlan szerint az idei év minden kategóriában lendületesen indult, kivéve a panellakások piacát, ahol a tulajdonosok kevésbé mernek belevágni az értékesítésbe. Az árak a tavalyi mintegy 10 százalékos csökkenést korrigálták, de további növekedés nem következett be.
Az alkuk mértéke az ingatlan túlárazottságától függ, és a tulajdonosok gyakran a legfelső ársávot keresik meg az ingatlanhirdetési portálokon, majd arra még rátesznek 5–10 százalékot. A két kerületben átlagosan 5–15 százalékos túlárazottságról beszélhetünk.
A garzonok és a kisebb, másfél szobás lakások a leginkább keresettek, a téglalakásoknál átlagosan 1 millió forintos, a panellakásoknál 800 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk. Az értékesítési idők mérséklődtek, a kisméretű lakásoknál hetek kérdése az eladás.
A befektetők aránya a 20–30 százalékot is eléri, mivel az állampapíroknál bekövetkezett kedvezőtlen változások éreztetik hatásukat az ingatlanpiacon. A bérlakások bérleti díjai továbbra is emelkednek, a XIV. kerületben egy garzonlakás átlagos havi bérleti díja már 150 ezer forint.
Az albérletárak országosan átlagosan 0,8 százalékkal nőttek, míg Budapesten 0,5 százalékkal csökkentek márciushoz képest. A KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint az inflációval együtt számolt reállakbér-mutató országosan stagnált, Budapesten pedig visszaesett.
A fővárosi csökkenéshez legnagyobb mértékben a pesti belső kerületek járultak hozzá, míg a budai hegyvidéki kerületekben emelkedés történt. A megyeszékhelyekre jellemző összesített átlagos bérleti díj 150 ezer forinton maradt, Debrecen pedig 240 ezer forintos bérleti díjjal a legdrágább nagyváros lett.
Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint a keresetek és a jövedelmek idei emelkedését a piac már beárazta, ennél magasabb albérletárakat a bérlők már nehezen tudnak megfizetni. A Rentingo.com elemzése szerint áprilisban fékezett a fővárosi albérletpiac, a bérletidíj-emelkedés korrekciója következett be. A fővárosi bérlők 40 százaléka liftes házban keres fiatalos, világos, erkélyes lakást, a legnépszerűbb célpontok pedig a XI., a XIII. és a IX. kerületek.