A magyar kormány innovációs fordulatot tervez
A magyar kormány szervezeti átalakításokat és szemléletváltást tervez a hazai gazdaság innovációs képességének fokozása érdekében, amelynek részleteit a Neumann János Program vezetői ismertették az Indexnek adott interjúban.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Bódis László és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Kiss Ádám az interjúban kifejtették, hogy Európa az elmúlt évtizedekben lemaradt az innováció terén az USA és Kína mögött, és hogy a magyar EU-elnökség alatt a kiszámítható és következetes innovációfinanszírozás lesz az egyik prioritás.
Kiss Ádám szerint azok az országok, mint az Egyesült Államok, Szingapúr vagy Izrael, amelyek a kutatás-fejlesztésre (KFI) a GDP-arányos 3-4 százalékot fordítják, sikeresen építenek fel innovatív, globálisan versenyképes technológiai vállalatokat. Bódis László hozzátette, hogy Szingapúrban az egészségügyi kutatások célja a lakosság várható élettartamának és az egészségben eltöltött évek számának növelése, és hogy Európában ezeket az elveket nem látják sikeresen megvalósulni.
A helyettes államtitkár és az NKFI Hivatal elnöke szerint a magyarországi kutatási és innovációs állami befektetéseknek az exportképes innovatív vállalatok létrejöttét és a társadalmi kihívások megoldását kell szolgálniuk. Ehhez nem csak egy jó stratégia szükséges, hanem a szakpolitikának is rendelkeznie kell a következetes végrehajtási képességekkel.
Magyarország innovációs teljesítménye növekszik, az új intézményi struktúra létrejöttével, a finanszírozás növekedésével és a felsőoktatás, tudomány és vállalati szektor összekapcsolásával. Azonban még számos stratégiai és gyakorlati feladat áll előttünk.
Bódis László kiemelte, hogy a következő években – 2030-ig – további 50 százalékos emelkedést kell elérni a kutató-fejlesztők létszámában, és hogy a kutatás finanszírozásának megújítása az idei év kiemelt feladata lesz.
Az OTKA átalakítása után új nevet kap, és Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) néven folytatja tovább. A program keretösszege a tavalyi 13,5 milliárd forintról 19 milliárd forintra emelkedik.
A helyettes államtitkár szerint a kutatásokat olyan területeken kell támogatni, mint az energetika klímasemleges átállása, az energiatárolás, a nukleáris hulladékok lebontása, a hulladékkezelés és az egészséges élethez vezető innovációk.
Az innovációpolitika célja a tudásalapú magyar vállalati szektor felépítése és megerősítése, amely magas hozzáadott értéket képes termelni. Ennek érdekében a hazai kkv-k és nagyvállalatok innovációs képességeit kell erősíteni, valamint új, innovatív technológiai vállalatok létrehozását kell elősegíteni.
Az NKFI Hivatal a vissza nem térítendő innovációs pályázatok esetében magasabb belépési küszöböt, átgondoltabb értékelést és folyamatos szakmai nyomon követést vezetett be. A jövőben az innovációfinanszírozást a pályázatok irányából a piaci források, elsősorban a kockázati tőke irányába tervezik terelni, és a közbeszerzésekben is erőteljesebb innovációs fókuszt szeretnének látni.
A legnagyobb kihasználatlan innovációs potenciált az egyetemi-kutatóintézeti kutatások piacra vitelében látják, amit az újonnan létrehozott Technológia Transzfer Cégek és a HUN-REN segítségével kívánnak elérni. A Nemzeti Innovációs Ügynökség szerepére is felhívták a figyelmet, amely az innovatív ötleteket irányítja az ökoszisztémában, és a multinacionális vállalatok részvételét is tudatosan és következetesen ösztönözni szükséges.