A magyar gazdaság jövője: Infláció, kiskereskedelem és a versenyképesség javításának kihívásai
Elsőre talán nehezen érthető folyamatok zajlanak a magyar gazdaságban, amelyek végül a pénztárcánkon keresztül minden magyart érintenek. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében kulcsfontosságú kérdések merülnek fel az infláció okairól, a kormányzat lehetséges lépéseiről és a versenyképesség javításának lehetőségeiről.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és 2 százalékkal februárhoz képest, míg 2024 első negyedéve 2,2 százalékos erősödést mutatott tavalyhoz viszonyítva. A 2023-as márciusi kiskereskedelmi adatok egy sokéves mélypontot jelentenek, míg a 2012-es márciusi adatok egy sokéves csúcsot. A kiskereskedelmi statisztikai adatok szerény változásokat mutatnak, és az európai rekord inflációt sikerült jelentős mértékben visszaszorítani.
Lentner Csaba közgazdászprofesszor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára szerint a lakosság optimistábban szemléli a makrogazdasági folyamatokat és a saját helyzetét, ami a vásárlási hajlandóságukban is megmutatkozik. Azonban figyelmeztet, hogy a kiskereskedelmi forgalom igazi belobbanása még várat magára, és a magyar növekedésnek újra a belső fogyasztás felfuttatása kell legyen a tartós alapja.
A bérek és nyugdíjak vásárlóértékének kiszámíthatóvá tétele, valamint a termelő-szolgáltató ágazatok újra lendületbe hozása a jól bevált Keynes-i recept alapját képezik, amivel korábban már sikeresek voltunk. A Covid-19-es járványválság és az orosz-ukrán konfliktus kezelése során az Európai Unió hibás politikai helyzetértékelése súlyos gazdasági következményekkel járt, például az energiaszállítások bojkottja miatt megdrágult az energia, ami az infláció felpörgéséhez vezetett.
A KSH jelentése szerint az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1586 milliárd forintot ért el márciusban, és 2024 első negyedében 4337,1 milliárd forintot költöttünk a teljes kiskereskedelemben, ami csúcsot jelent. Lentner Csaba hangsúlyozza, hogy a kormánynak nagy figyelmet kell fordítani a külföldi élelmiszer-áruházláncok árazási gyakorlatára, és az ellenőrzési nyomást fenn kell tartani.
Az infláció 3,7 százalékos éves szinten, míg márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok pedig 3,5 százalékkal drágultak. Az inflációs adatok szerény, de újra emelkedő ténye két dologra vezethető vissza: a magyarországi üzemanyag-kereskedelem egyes szegmensei túláraznak.
A növekvő költségvetési hiány is infláció-gerjesztő tényező, mivel az állam növekvő deficitjét állampapírokkal kell finanszírozni, amelyek kamatjai tetemesek. A növekvő államadósság rontja az ország megítélését, a növekvő kamat pedig kiszívja a pénzt a költségvetésből.
A koronavírus-válságot követő időszakban a fizetőképes kereslet gyors növekedése mellett a széttöredezett kínálati oldal csak akadozva konszolidálódott. A 2021 utáni energia- és nyersanyagárak, valamint a világpiaci élelmiszerárak jelentős emelkedése, és az orosz-ukrán háború az inflációs rátákat az egekbe lökte.
Lentner Csaba szerint a nemzetgazdaság versenyképességének fokozása az infláció féken tartásának hatékony és hosszan tartó ellenszere. Az élelmiszeralapanyag-termelés és az élelmiszer-vertikum helyreállítását, valamint az energiaellátásban az alternatív energiaforrások kiépítését és a meglévő létesítmények energiahatékonyságának növelését célszerű felgyorsítani.